Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)

Zalai-Gaál István: Neolitikus koponyakultusz és emberáldozat leletek Tolna megyéből

X- v. RK J 6 állkapocs nélküli koponya állt, körülötte és mellette állatcsontok. A koponya sérülése itt is utalhat a halál okára, a foramen is kitágított (20). Több későpaleolitikus lelőhelyen találtak koponyákat magukban, minden más vázrész nélkül, mint Mas d'Azil barlangjában (21). APlacard-i barlangban a középső magdalénieniből származó női koponyát alsó állkapoccsal együtt helyezték el, gazdag kagylóékszerekkel körülvéve (22). Ugyanitt mélyebben, szintén a középső magdalénieniből és a késői solutréeniből is kerültek elő koponyarészek, melyekhez okkert is mellékeltek (23). AHommes-i barlang középső magdalénieni rétegében három emberi koponyát csoportosítottak egy kőlapon, silexpengével ellátva (24), a Kaufertsberg-i barlangban is magdalénieni izolált koponyára bukkantak, mellékletek nélkül (25): az első és a második nyakcsigolya megvolt, minden más vázrész hiányzott (26). Koponyamaradványokból áll a magdalénieni korú Gourdan-barlang-i lelet is (27). Az európai mezolitikum kiemelkedő lelete az Ofnet-i. Az egyik barlangban (Grosse Ofnet) 27 emberi koponya feküdt kis körben elhelyezve, mindet külön ágyazták be az okkeres földbe, álló helyzetben, arcrésszel egyazon irányban (28). Ennek közelében egy másik koponyacsoport is volt hat koponyával, hasonló módon és helyzetben elrendezve, mint az elsőben. Túlnyomó a gyermekek és nők koponyáinak száma: a 33 koponya közül húsz gyermeké, kilenc fiatal nőé és csak négy származik férfiaktól. R. R. SCHMIDT megfigyelései alapján a fejeket a 2., 3., 4. nyakcsigolyánál vágták le a halál bekövetkezése után, majd hamarosan el is helyezték őket úgy, hogy az első fej köré rakták a többit koncentrikusan (29). Az anatómiai vizsgálatok öt koponyán biztosan, tizenhaton pedig nagy valószínűséggel rögzítették a halálos sérülések nyomait (30). Hohlenstein-Lonetalban a barlang bejáratánál, paleolitikus rétegekbe mélyedő gödörben feküdt három emberi koponya egy kőlapon: férfié, nőé és gyermeké, az utóbbi 1,5 éves lehetett (31). Anő fejét az ötödik, a férfiét a negyedik, míg a gyermekét a harmadik nyakcsigolyánál vágták le (32). A Krim-félszigeten Zamil-Koba-I. lelőhelyén azili rétegekből került elő koponyalelet, mely kővel fedett gödörben feküdt, silexeszközöket és két halfogcsüngőt mellékeltek hozzá (33). A kárpát-medencei neolitikum szempontjából lényegesek a vaskapui mezolitikus leletek. A Lepenski Vir kultúra lelőhelyein több résztemetkezés került elő. Lepenski Virl. e-rétegében, a 21. házban, temetkezésben, a csontváz bal vállánál találtak egy alsó állkapocs nélküli emberi koponyát jobb vállánál pedig egy őstulok koponya feküdt (34). RACZKY Pál a mellékelt emberi koponyával kapcsolatban valamilyen kultuszt tételez fel, vagy reszlemetkezésnek tartja, ami gyakori jelenség a kultúra lelőhelyein (35). A Vlasac-i lelőhelyen a 82 a - c sírokból került elő négy emberi koponya hosszúcsontokkal, a leletek kőrekeszekben feküdtek, kő20. Maringer, 1952, 79. 21. Trautwitz-Hellwig, 1929, 52. 22. Maringer, 1952, 122. 23. Maringer, 1952, 123. 24. Trautwitz-Hellwig, 1929, 52. 25. Birkner, 1914, 20. 26. Birkner, 1924, 20. 27. Trautwitz-Hellwig, 1929, 52. 28. Schmidt, 1912,26. 29. Schmidt, 1912, 37-38. 30. Mollison, 1936, 79-88. 31. Völzing, 1938,4-5. 32. Völzing, 1938, 4-5. 33. Häusler, 1964, 773. 34. Srejovië, 1969, 136-137. 35. Raczky, 1982, 20. 8