Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)

V. Péterfi Zsuzsanna: Római kori mázas edények a szekszárdi múzeum régi anyagából

4 dokolja. Ez a típus általános a késő római leletanyagban, számos pannóniai lelőhelyről ismert különféle variációja (6). Elsősorban Kelet-Pannóniában képviselnek gyakori, általános formát a III. század végén IV. század közepén a kis méretű, hasas, hornyolással díszített, egyfülű ólommázas korsók. Párhuzamaik alapján (7) a Tolna megyei edényeket is hasonló korúnak kell tartanunk. (I. tábla 3., IV. tábla 5-6., V. tábla 1., VI. tábla 2.). Kevéssé jó minőségük miatt - a máz lepattogzó - feltételezhető helyi gyártásuk valahol Tolna megye területén (8), vagy esetleg valamely közeli, limes menti település műhelyére lehet gondolni (pl. Intercisa). Mázzal borított, lóhere kiöntős kancsó négy található az edények között (III. tábla 4., IV. tábla 1., V. tábla 2., VI. tábla 1.) Ezek egyike, szintén a legjobb minőségű, Baranya megyéből származik, Wosinsky Mór ajándékaként került a múzeum gyűjteményébe. Ez a kancsótípus a birodalom területén igen elterjedt, hosszú életű, kétségtelenül fémkancsók utánzatára visszavezethető forma. Mázas és mázatlan variációkban egyaránt készítették (9). A Tolna megyei darabok pontos párhuzamát nem sikerült meghatározni, némileg hasonló edények Intercisából ismertek (10). Igen szép kidolgozású, üvegkorsót utánzó forma az R.25.933.1. leltári számú edény Várdombról. (II. tábla 1.) Megfelelő párhuzama nem ismert, de hasonló, kétfülű üvegedényt utánzó korsók más limes menti lelőhelyen is előfordulnak (11). Meg kell jegyezni azonban, hogy ezeken a darabokon a vésett üvegtechnika jobban hangsúlyozott, mint a várdombin. Említésre méltó még a kis, három fülű, barna mázas edényke (III. tábla 3.) Felső-Hencsepusztáról. Hozzá leginkább hasonló edényt Somodorpusztáról ismerünk késő római temetőből (12). Más késő római temetőkben is előfordul három fülű, barna mázas edény, de ezek formailag már jobban eltérnek a mi darabunktól (13). Tekintettel arra, hogy településből egész edények nagyon ritkán maradnak reánk, valószínűsíthető, hogy a most bemutatott mázas edények lelőhelyein valamikor késő római temetők voltak. A régi anyag bemutatásával nemcsak egy-egy edénytípus megismerését kívántuk teljesebbé tenni, hanem a Tolna megyei késő római lelőhelyek felismerését és esetleges későbbi kutatását elősegíteni. Lektorálta B. BÓNIS ÉVA a rajzokat BUCSÁNYI KÁLMÁN készítette 6. Bíró E.: Kisárpási késő római temető (előzetes jelentés) Arch. Ért. 86 (1959) 132. sír., Burger A.: The late roman cemetery at Ságvár, Acta. Arch. Hung. XVIII. (1969) 103., Burger A.: Das spätrömische Gräberfeld von Somogyszil. Fontes 1979. 31., Dombay J.: Késő római temetők Baranyában, JPMÉ 1957. V. tábla 3., VIII. tábla 9., Gaál A.: Későrómai sírok MözsKakasdombon, BÁMÉ VIII-IX (1977-78) 13. kép,4. sír., Póczy K.:Intercisa

II. Arch. Hung. XXXVI(1957) XVIII. tábla 1-2.,75. 7. őű«/a'Zs.: Késő római sírok Tordason, Alba Regia VIII-IX(1967) 233., Burger A. :\. m. (1969) 103., Burger A.: Római kori temető Majson, Arch. Ért. 99. (1972) 67., Parragi Gy.: A Bogdáni úton feltárt késő római temető, Bud. Rég. XX (1963) 311., 2. kép 2., Póczy K.: Intercisa II. XVIII. tábla 8-12., Gaál A.: i. m. (1977-78) 26., Dombay J.: i. m. (1957) XXXV. tábla 9. 8. A bátaszéki 1972-73-ban leletmentéssel feltárt késörómai temető anyagában is előfordult hasonló típusú és kidolgozású kerámia, valamint a temető közvetlen közelében tégla- és edényégető kemencét tártak fel. Mind a temető, mind a kemencék anyaga ez idáig közöletlen. Adatok közlését Dr. Rosner Gyulának köszönöm. 9. Ettlinger F-Simonett Ch.: Römische Keramik aus dem Schutthügel von Vindonissa, Basel 1952. 79., GrünewaldM.: Die Gefäss Keramik des Legions Lager Carnuntum Grabungen 1968-74. DRLiÖ XXIX (1979) 70., Schörgendorfer A.: Die römerzeitliche Keramik der Ostalpenländer, Brunn-München-Wien, 1942. 5., 10. Póczy K.: Intercisa II. XIX tábla 6-7. 11. Burger A.:i. m. (1972) 73., Lányi K.Die Spätantike Gräberfeld von Pannonién, Acta. Arch. Hung. XXIV. (1972) 40. ábra37,39., Póczy K.: Intercisa II XIX tábla 1-2., B. Vágó E-Bóna L: Die Gräberfeld von Intercisa. I. Das spätrömische Südostfriedhof, Bp. 1976. 39. 12. Burger A.: Római kori temető Somodorpusztán, Arch. Ért. 102. (1974/1) 84. 12. sír. 13. Burger A.: i. m. (1969) 331. sír., Burger A.: i. m. (1979) 23. 72