Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)
Vadas Ferenc: Faddi dohány
18 ge is nagyban függ a helyes trágyázástól. A dohánnyal foglalkozók minden különösebb kémiai, biológiai és biofizikai vizsgálat nélkül is jól tudják, hogy egy bizonyos nagyságú területre milyen minőségű trágyából mennyit kell vinni. Tudják, hogy a túltrágyázás éppen olyan ártalmas, mint a trágyázatlanságból eredő tápanyaghiány. A műtrágyák elterjedése és használata a faluban az összes szántóföldi növény közül a dohánynál a legnagyobb^ Viszonylag gyorsan felismerték, hogy a dohány a műtrágyát busásan meghálálja. Ősszel szuperfoszfátot és kálisót hintenek (holdanként 100-120 kilót), a pétisót tavasszal szórják a földre (egy mázsát). A pétisót pétinek, a kálisót és a szuperfoszfátot műtrágyá-nak hívják. Ha az elővetemény kalászos, akkor aratás után azonnal hozzáfognak a tarlóhántáshoz (buktatáshoz), hogy a föld el ne gazosodjon, hogy a szántóföldi gyomok a talaj táperejét ne csökkentsék. Vasekével szántanak, tarlóbuktatáshoz kettős vasekét is használnak, a fagöröndős eke már nagyon ritka, a meglévőket is jobbára az ökrös fogatosok használják. A másodszori - mélyítő, keverő - szántás kora tavasszal történik. A buktatás 7-8 cm, a keverő 25-30 cm mélységű, a harmadik, az ültető szántás szintén sekélyebb. Szántás után a hantokat boronával aprítják. A borona neve fogas. Az ültető szántás utáni boronálást (fogasolás-t) hengerlés vagy oldalalás (ódalazás) követi. (Oldalazás: a kocsioldalt lovakkal húzatva simító munka). Esetenként szögeshengert is használnak, és található a faluban még egynéhány vesszőből font borona is. Ezt a vesszőből font hantaprító eszközt hívják boronának, a másikat, a vasfogút fogasnak. A jól előkészített talaj alkalmas arra, hogy a kifejlett palántákat befogadja, fölnevelje. (Ha az elővetemény nem kalászos, hanem pl. kukorica, akkor a tarlóbuktatás a dolog természetéből adódóan elmarad, az elővetemény betakarítása után közvetlenül az őszi mélyszántás következik, a tavaszi talaj előkészítő munkálatok viszont éppúgy folynak, mint a kalászosok utáni művelésnél.) 2. PALÁNTANEVELÉS A dohány melegebb égövi növény, magját nem vetik azonnal a végleges helyére, a szántóföldre. Az első időszakban a növés gyorsítása érdekében a kis palántákat kedvezőbb körülmények közt, melegágyban termesztik. A melegágyba szükséges vetőmagot a dohánybeváltó vállalat adja csomagoltan, a területhez mérten a termelőnek azzal a meghagyással, hogy kizárólag ezt szabad elvetni. A gazdák jelentős része azonban - a „magamé a biztos" alapon - a saját magjából is vet egy kis darabot elkülönítve a melegágy végébe. A melegágy nevet Faddon nem használják, általánosan elterjedt a palántás. Palántás készítés Apalántást február végén, legkésőbb március 15-ig kell elkészíteni. A legtöbben éveken át ugyanarra a helyre építik, jóllehet ez nem egyezik az agronómusok véleményével. A palántások szélvédett helyen épülnek: udvarban, külső udvarban, kertben, az épületek, kazlak és farakások védelmében ott, ahová a nap is hosszasan 282
