Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)

Vadas Ferenc: Faddi dohány

10 delettel vezették be az egyedáruságot, mely időben nagyjából egybeesett a jobbágyok de facto földhözjutásával. A faddi jobbágyok, mivel nem fogadták el a fölajánlott területeket, peregyezség révén jutottak 1852-ben földjeik birtokába (71). Ajobbágyfelszabadítás és a következményeként is kibontakozó szabad, polgári fejlődés elvileg szabad utat és teret biztosított a dohánytermelésnek. Mégis, a feudális viszonyok továbbélése és a monopólium hatására, az 1851-ben termesztett mennyiség az 1837-es évek országos átlagához mérve majd felére csökkent (72). Fadd kivételével csökkenést mutatnak a Tolna megyei adatok is. Még 1857-ben is csak 60%-át termelték az 1842. évinek: az évi termés 32250 mázsa (73). A dohánymonopólium hatása Tolna megyében (74): mértékegység = mázsa Kerület Község A termelt dohány mennyisége a monopólium bevezetése előtt után Földvári Dunaszentgyörgy Györköny Madocsa Nagydorog Összesen: 800 150 8 5000 110 14 3 2025 Dunaszentgyörgy Györköny Madocsa Nagydorog Összesen: 5958 2152 Szekszárdi Tolna Fadd Mözs 4072 2686 2208 1400 7765 516 Dombóvári Kurd Kocsola Pari Döbrököz 300-1000 250 300-400 400-500 300 Simontornyai 1842-ben 35334 8000 A bonyhádi kerületből 1851-ből nincsenek adatok. A szabad termesztéshez és árusításhoz szokott emberek nehezen viselték az egyedárusággal járó korlátozásokat, egy sereg embert anyagi helyzete is arra kényszerített, hogy a dohányból meg nem engedett jövedelemhez jusson. Tíz évvel a monopólium bevezetése után Tamásiban, 1861. december 16-án az országos vásáron még nyílt árusítás folyt: „egy ösmeretlen vidéki ember egy kocsi dohányt árult". Miközben a pénzügyőrök a csempészt kocsistul, lovastul a laktanyá71 Bartali. m. 100. 72 Ditz Henrik: A magyar mezőgazdaság. Ford.: Halász Gábor. Pest, 1869, 366. Közli Takács, 1964, 146. 73 TmL Megyehatósági iratok 6983/1857. 74 TmL Megyehatósági iratok 1024/1852. 274