Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)

Vadas Ferenc: Faddi dohány

4 nak a vélemények: Melich János a mai Fáddal (10), Pais Dezső Papvásáraljával azo­nosítja (11). A kérdés nem tekinthető tisztázottnak, de annyi bizonyos, hogy a pap­vásárarja mellett felhozott érvek sem nyomósabbak azokénál, akik a Patadi-Fadd azonosságot vallják (12). Ahhoz viszont nem férhet kétség, hisz igen sok adattal támogatható, hogy a tihanyi apátság 1055. évről származó alapítólevelének Fotudi-yà. azonos a mai Fád­dal (13). Amagyar nyelv legrégibb oklevél-emlékében (14) a 17. szám alatt felsorolt falu Fotud(i), melynek határát részben latin (Magna via), részben magyar nyelven (Aruk-tüe, Lean-syer, Aruk-fee) jelölik (15). Részletes határmegjelölést és terjedel­mes birtokleírást ad az 1211. évi birtokösszeírás (16), amely név szerint sorolja fel a Fatod faluban élő szolganépeket (17). Az összeírás szerint az apátságnak Faddon mintegy harminc háznépe lehetett kettőszázötven lélekszámmal: földművelő job­bágyok, szekeresek, halászok, és szőlőmüves(ek) (18). A XV. századtól megszaporodó oklevelek is gabonatermesztésről, halászatról, állattenyésztésről, fakitermelésről, szőlőmüvelésről (19) tudósítanak, továbbá bir­tokviszályokról, rablásokról, gyilkosságokról. Az oklevelekből az erkölcsi züllött­ségnek oly szomorú képe rajzolódik ki, ami még középkori mértékkel mérve is szo­katlan, különösen, ha a földesurak szerzetesek, keresztes lovagok, egyházi emberek (fehérvári keresztes lovagok, veszprémi egyház, fehérvári káptalan, ill. prépostság) (20). A bűnözésben nem is annyira a parancsra cselekvő jobbágyok, sokkal inkább uraik és Vezetőik felelősséget kényszerül megállapítani a tárgyilagosságra törekvő történetkutató, még akkor is, ha azok származéka, akik a parancsokat osztogatták (21). A török hódoltság első századában a község számottevően gyarapszik: míg 1545-ben a török császárnak mindössze csak 49 ház adózott, egy 1557-ből származó defter már három „városrészt" említ 114 házzal, 1572-73-ra viszont már 190-re emelkedik az adózó házak száma. A nevekből kitűnik, hogy a lakosság színmagyar (22). A hódoltság végére a népesség erősen megritkul. Megyeszerte áldozatokat kö­vetel a Rákóczi-szabadságharc és a pestis is. Blagotta harmincados 1700-ból szár­mazó összeírásában mindössze 9 telkes jobbágy neve szerepel (23) (közülük 6 az „őslakos" faddi) (24), három év múltán viszont már 24 a jobbágyok száma (25); 10 „Keresztneveinkről" c nagy jelentőségű tanulmányában határozottan kijelenti, hogy a veszprémvölgyi apácák oklevelének Patadija megegyezik a tihanyi (1055) alapítólevél Fotudijával, a mai Fáddal. (MNy. X, 151.) Melichen kívül a Patadi-Fotudi egyezőséget vallja még Jakubovich: MNy. XX 11; Czebe: Ak. Tört. Ért. XXTV73, 17; Gombocz: ÖM 11/1, 88 stb. 11 Pais Dezső: A veszprémvölgyi apácák görög oklevele mint nyelvi emlék (Bpest, 1939. 32.) 12 Vadas Ferenc: Melekdi vincellér faluja. Dunatáj, II. 1, 54. 13 Bárczi Géza: A Tihany Apátság Alapítólevele mint nyelvi emlék (Bp., 1951 ); Szamota NyK XXV, 145; Erdélyi L. : PRT. X 417 ; Melich MNy. X 151; XXV, 112 stb. 14 ÓMOLV22. 15 A tihanyi apátság története. Bpest, 1918. 1. 420. 16 Pannonhalmi főapátság lit. Tihan. Fasc. 1. No. 5. 17 Erdélyi László: A tihanyi apátság népeinek 1211. évi összeírása NyK XXXIV, 388-416. 18 „Chatar, filius Emrici, Held vinitor ecclesie" PRT X 511. 19 1447-ben a veszprémi káptalan és a keresztesek faddi jobbágyainak egymás közötti háborúsága során az egyik jobbágyot szőle­jében kegyetlenül elverik. - 1466-ban a fehérvári keresztesek és a veszprémi káptalan közötti birtokvita tárgyát - többek között­szőlők is képezik. - 1495-ben Bodó Gáspár tolnavári tiszt a keresztesek faddi birtokaira tör és elrabol 200 hordó bort is. Diplomatarium Crucigerorum de Alba III. 870, 903. 689. Közli Bartal Aurél: Fadd monográfiája, 1941. 30, 34, 41. 20 Uo. 30-44. 21 Uo. 46. 22 Magyarországi török kincstári defterek. Bpest, 1886. I., Közli Bartal i. m. 49-51. 23 Bartal i. m. 87. 24 Csapó Gergely, Csapó Istók, Keserű Mihály, Keserű János, Tóth Marci és Tóth Mihály családnevei szerepelnek a korábbi okiratokban. 25 O. L. Urbaria et Conscript.: Fasc. 91. No. 4.; Fasc. 64. No. 16.; Fasc. 91. Közli Bartal i. m. 90. 268

Next

/
Thumbnails
Contents