Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)

Vadas Ferenc: Faddi dohány

1725-ben 46 jobbágy és 8 zsellér lakja (26). A későbbiekben a népességgyarapodás még nagyobb fokú: az 1767. évi úrbéri összeírás 208 családot vesz számba (27). A XVIII. századi összeírásokból az is megállapítható, hogy a hódoltság utáni első betelepülés a századforduló körül történt. Az első honfoglalók reformátusok, akik Tolnáról kerültek ide, mert onnét kiűzték őket (28). A későbbi telepesek között szlovákok is vannak. Számarányuk 1767-ben is csak 5% körüli, kisebbségben vannak, viszonylag rövid idő alatt elmagyarosodnak (29). Afaddi dohány termesztésére - a kezdeti időszakban minden bizonnyal - kedvezően hatott, hogy a szőlőtermesztés révén kifejlődött egy magasabb művelési kultúra. A török utáni időkre a lakosság kis híján kipusztul, szőlőből is csak „két kapás", száz-kétszáz négyszögöl marad (30), de 1725-ben már 11 gazdaságban művelik, 1741-ben pedig már 9 az olyan termelő, akinek dohánya meg bora is van (31). Afaddiak boraikkal nem válltak híressé, sokkal inkább dohányaikkal, de annyi bizonyos, hogy olyan közegben, ahol ismertek az intenzív termelés módszerei, könnyebben honosodik meg egy másik, ugyancsak nagyobb törődést, gondozást igénylő növény is. Hogy mennyire így van ez, arra jó példa Verpelét, ahol a múlt század végén éppen azokon a földeken kezdték a szőlőtelepítést, ahol korábban a dohányt termelték (32). 2. AZ ELSŐ ÖSSZEÍRÁSTÓL AZ EGYEDARUSAGIG A dohányt Magyarországon nagyban termeszteni a XVIII. század elején kezdik, ekkor válik árunövénnyé. 1728-ban a császári és királyi raktárakban 408604 font „magyarlevél találtatott" (33). Tolna megyében 1725/26-ban írnak össze először dohányt, 14 községben 4064 librát, amelyből 95 libra Faddon termett s az alábbiak termelték: (34). Név Hospes Inquilini Tabacae librae Steph. Koleszár Mich. Vida Math. Pálinkás Steph. Cseh Joan Morvay Math. Hegedűs A közölt adatokból kitűnik, hogy a termelők között telepes jobbágyok és zsellérek is voltak. A dohánytermelők többsége megyeszerte telepes, az ő terheik az örökösjobbágyokénál kedvezőbbek voltak, de dohányt ültettek a zsellérek is szinte va26 TmL Conscriptio Domesticalis 1725/26. 27 Az 1767. évi úrbéri összeírásból a jobbágyok névsorát közli Bartal i. m. 92. 28 Bartal i. m. 90. 29 Az 1767. évi úrbéri összeíráskor számba vett jobbágyok nevei alapján. 30 Daróczy A: Tolnavármegye közigazgatási leírása. I. 27. Közli Bartal i. m. 91. 31 TmL Conscriptio Domesticalis 1725/26, 1741. 32 Takács, 1964, 206. 33 Fényes Elek: Magyarország statisztikája. Pest, 1842. 152. 34 TmL Conscriptio Domesticalis 1725/26. 1 10 1 10 1 30 1 15 1 1 20 1 10 269