Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
G. Vámos Mária: Einige Bieträge zur Frauentracht der Landschaft Sárköz
1 generális Kults, és egy Gyanús Testimonium Pápáról Hogy ezeket eleképpen találtak bizonyítjuk. N. Székely, Die 8. Januar 830. Lohman András Bírójának az elöl Járók előtt Tisz. Kun Pál administrator Ur (me)g hívására fel jegyzetté Borsody Dániel Jegyző." 84 A tanítók felkészültsége, rátermettsége igen különböző volt. A tanítóképzés feladatát a Ratio által előírt norma-iskolák látták el, de ezekben alaposabb és rendszeresebb képzésre lett volna szükség. Emellett újak szervezése is akuttá vált, hisz egy-egy óriási tankerületben egyetlen ilyen iskola volt, s ez nem tudott elegendő számú tanítót kibocsátani. A norma-iskolák képzésének gyengesége már a kortársaknak is feltűnt. 85 A protestánsok nem engedték tanítójelöltjeiket az állami norma-iskolába, és a külön tanítóképzést sem tartották szükségesnek, mivel az akadémiát végzett teológusaik előbb néhány évet kötelezően tanítóskodtak, és csak e gyakorlat után választhatták meg őket lelkésznek. Kollégiumaikban a lelkészeknek készülő ifjak felsőbb éves korukban már tanították a kisebb elemista gyermekeket, s így későbbi munkájukhoz tanítási gyakorlatot szerezhettek. Az 1789. évi összeírásból a Tolna megyében tanító mesterek végzettségéről is megközelítően pontos képet nyerhetünk. A katolikus iskolamesterek jelentős része a pécsi normaiskolában sajátította el a legszükségesebb tanítási ismereteket. A reformátusok Debrecenben, Pápán tanultak, de hallunk olyanról is, aki Losoncon szerezte meg a tanításhoz szükséges papírokat. A tanítók átlagéletkora az összeíráskor 35-36 év körül volt, a tanítói pályán eltöltött idejük 12-13 év között. Apraeceptorok lényegesen fiatalabbak voltak: 28-29 év körüli az átlaguk, tanítói idejük pedig kb. 8 év. Viszont a tanítóknál is, a segédeknél is igen nagy az életkori „szóródás": 20-58 év közötti az életkoruk, tanítási gyakorlatuk 4 év-től 39 év között mozgott. 8 A tanítóképzés megoldatlansága miatt igen sok alacsony tudású, a neveléshez nem értő férfi tevékenykedett tanítóként. Az 1806-i II. Ratio még nem írta elő kötelezően a tanítói képesítés megszerzését, még a régi eljárás is érvényben volt: az arra kedvet érző fiatalember az idősebb, tapasztaltabb tanító mellett tanítva tanulta meg a mesterséget. így fordulhatott elő, hogy Kovácsi helységben még 1840-ben is egy szíjgyártó tanította a gyerekeket, mivel rendes tanítójuk nem volt. Vagy ezért írhatta Peremartoni Nagy Zsigmond gyönki református prédikátora megyei kiküldöttség kérdésére: „Egy két Szülét kivéve, a többi igen hanyag az oskolázás iránt, s önként nem akarja többre vitetni gyermekét, mint a mit - elég tsekélyes - ő hajdan kapott csizmadiából, szabóból lett mesterétől . . ." 87 Ezzel szemben a bölcskei katolikus tanító „ Molnár Péter több esztendeig a tanítást gyakorlottá, Praeparandiát el végezvén Tanítónak fel vétetett. Mint erkölcsére, mint falusi oskolákban tanítói pállyára nézve; a meg Kívántató tulajdonságokkal bír. A hangászatban is gyakorolt lévén, Muzsikát Kedvelő gyermekeket minden díj nélkül tanítja 8 " A bátaszéki Werft József tanítóról aztjegyezte fel az 1842. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv, hogy normális iskolát, két grammatikát (a gimnázium első két osztályát) és a praeparandiumot (mesterképzőt) végzett. Az 1842-ben Bátaszékre harmadik tanítónak megválasztott 24 éves, mözsi születésű Decleva János „absolutus Philosophus" volt, ami nyilván annyit jelentett, hogy gimnáziumot és kétéves bölcsészeti tanulmányokat végzett. 89 Az 1840. évi összeírásban olvashatjuk, hogy a gyönki református magyar tanító, Király János a nagykőrösi iskolában „philosophikus" végzettséget szerzett 90 Egy dunaföldvári panaszlevélből kiderül, hogy az általuk megválasztott tanító „Nemes Fábián Istvány Úra Philosophiát Kitanulta, az utánn pedig a Normális Iskolákat tanító Módot, és pedig a Nagyságos Pethő Úr mint Fő Ins84TmL. Közgy. ir. 1832. Lajstr. 3., 22. 85A szomszédos Baranyából íródott cikk a következőképpen vélekedik a normaiskolákról: „Tudjuk miben áll s állhat ezen két három holnapi elkészítés is, mellyet még megrövidíteni is vagyon mód, hol nem nagy munkába kerül a helyes írásról, olvasásról, egy kis muzsikai ügyességiül, de még három holnapi erköltsös maga viselésérül is olíy bizonyságot nyerni, melly őtet akár melly capitalis oskolára is alkalmatossá jelenti." (G-es: Rövid észrevételek a falusi nevelésről. Tudományos gyűjtemény, 1832. 2. szám. 97.). 86TmL. Vegyes Összeírások 1789. Ö. 459. .ftTmL. Közgy. ir. 1840. Lajstr. 276. *8TmL. Közgy. ir. 1840. Lajstr. 276. 89Hermann Egyed: Iskolázás Bátaszéken (kézirat, saját tulajdonomban) 90TmL. Közgy. ir. 1840. Lajstr. 276. 351
