Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)

G. Vámos Mária: Einige Bieträge zur Frauentracht der Landschaft Sárköz

a gyerekek. Tanítványaik igen értelmesen tudnak felelni a visitátorok által feltett kérdésekre, oly annyira, hogy a tavasszal iskolába adott gyerekek ősszel már mind jól olvasnak. Annak ellenére, hogy „két nemen lévő" tanítványai száznál is többen vannak

31

. A következő években is problémát okozott a tanítók viselkedése, s a javulás érdekében figyelmeztette Kornádi Nagy Mihály esperes a lelkészeket: írassák ki a mesterekkel az egyház protokollumából a rájuk vonatkozó instrukciókat, mert „a legközelebbi alkalommal szorosan ki fogja kérni" kötelességeikről szóló punktumokat

32

. 1812-ben a fentebb idézett egyházkerületi rendelkezésben szereplő tantárgyak oktatását kérik számon. A következő évi traktuális gyűlésen az „oskola visitátorok" jelentése alapján megtárgyalták a tolnai egyházmegye oktatásügyének helyzetét, aktuális problémáit. Ajelentésekből kitűnik, hogy „vágynak sok ditséretett érdemlő s Hivataljokban hűségesen eljáró betsületes Oskola Tanítók; De vágynak ellenben szorgalmatlanokis, a kikis meg tekintvén meg hagyatott nékik, hogy restségeket igyekezzék fel váltani szorgalmatossággal. Neveik a megintettek(ne)k Bőltskei Osk(ola) Rector, Faddi, és Várallyai."

33 A későbbiekben is a legtöbb gondot a tanítók engedetlen viselkedése okozta az egyházi vezetőknek. 1818-ban az esperes kénytelen figyelmeztetni egyik iskolavisitatorát - aki egyébként hivatalában becsületesen eljár - hogy saját tanítóját szigorúbban ellenőrizze. A mester mint azt másoktól hallotta - nem teljesíti kötelességeit, „ a Parasztokkal éjtzakánként jár a Pintzékbe együtt részegeskedik, mely miatt gyakran a Nappalból éjtzakát tsinál."

34 Az elkövetkező évtizedekben az egyházmegye sorra adta ki figyelmeztető rendeleteit, melyeknek eredménye a gyakorlatban igen vontatottan és csak részben jelentkezett. A MEGYE SZEREPE A NEVELÉSÜGYI KÉRDÉSEKBEN A fentebb elemzett jogszabályokat, rendelkezéseket a központi egyházi kormányzat (consistorium), vagy a helytartótanács hozta, gyakorlati megvalósításával, a reális lehetőségekhez való alkalmazásával viszont a megyéket bízták meg. A megye vagy bizottságok (kiküldöttséget - ahogy e korban nevezték) szervezett a nemesi közgyűlés tagjai közül, vagy a járási szolgabírák, illetve ezek tisztviselői által próbálta megoldani a feladatot. A világi hatóság - a vármegye - nehezen boldogult az egyházi fennhatóság alá tartozó lelkészekkel, akik nem ismerték el a megye illetékességét a kulturális kérdésekben, főleg az iskolaüggyel kapcsolatban. Szemléletesen kifejezi ezt a viszonyt a szakadáti plébános néhány sora, ki a következőket válaszolta a megyei tisztviselő kérdésére: „De minekelőtte azon Kérdésre felellyek előre botsátani kéntelen vagyok ezen Jegyzést, hogy ami a Katolika Oskolákat illeti ezekre nézve még eddig nékünk a Fölségtül semmi intézet nem jött, hogy a Te(kin)t(eT)tes Vármegye parantsolatytya alá volnánk vetve, mert az Oskolánk a Fölség rendelése szerént mindég a Győri Fő Director Urtul, kitis a Fölség maga szokot kinevezni, vagy a Megyebéli Püspökiül, és ha valami különös változások, vagyis intézetekjöttek, vagy a Consilium, vagy a megyebéli Püspök, vagy pedig a Győri mind Dunántúli kerületbéli Fő Director Urtul, nem pedig a Vármegyéiül, fel szólaltattunk vala. De mindazonáltal, hogy ne láttzattassunk ellenkezni, és embertelenségrül, vonakodásnál, vagyis tzivakodásrul vágyoltatni, kösz békesség kedvéért, magam szántábul, távol sem kötelességbül mintha a Te(kin)t(e)tes Vármegye erre parantsolatot adhatna a megyebéli Püspök Urunk tudta nélkül" felelek.

35 Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk azon, hogy az oktatásügy egyes kérdéseiben nem sok eredményt értek el a megye tisztviselői. A törvényhatóság intézkedési köre 3lAz alsónyéki ref. egyház protocolluma (=Alsónyék prot.). 32 Alsónyék prot. 33 Alsónyék prot. 34 Alsónyék prot. 35TmL. Közgy. ir. 1840. lajstr. 276. 337 22 Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve