Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
Gaál Attila: A Dombóvár–békatói XVI–XVII. századi temető
sírban (6. kép 7), a sír fölött átfektetett vékony gerendák nyomát pedig a 254. sír padkáján találtuk meg (8. kép 8). A váz homloksíkjánál mélyebb padkáknál a deszkával való lefedés nem valószínű, s a 140. sír padkákon talált famaradványai is csak a hajlékony, talán még leveles gályákkal való letakarás nyomai lehettek (8. kép 7). A padka alatti gödörrész formája és a felső gödörrészhez való helyzete igen változatos volt. Téglalap alaprajzú, trapéz alaprajzú, ellipszis alakú, sőt középen széles, két végén keskeny, kettős-trapéz alakú (122. sír, 22. kép) egyaránt előfordult. Ezek tájolása - mint már említettük - gyakran nem azonos a felső gödörrészével, hanem abban ferdén, nem egyszer csaknem átlósan helyezkedtek el. Ezekben az eltérésekben azonban semmiféle rendszert nem sikerült felfedeznünk, s úgy tűnik, hogy ezen alsó gödörrész alakját, szélességét stb. ötletszerűen, esetleg a holttest morfológiai tulajdonságainak megfelelően alakították ki. Végül szólnunk kell a padkás sírgödör egy érdekes, temetőnkben is egyedülálló változatáról. Az egyszerű sírgödör és padkás sír közötti átmenetet képviseli a 197. sír. Nyugati felét függőlegesen ásott vég- és oldalfalakkal készítették, a sír közepénél azonban mindkét hoszszanti oldaltól egy egyre szélesedő padka válik el, melyet a keleti sírvégnél is megtalálunk (6. kép 4). Az értékelhető 122 sír megoszlása nemek és sírgödörformák szerint az alábbi: Előfordulási Férfi Nő Gyermek szám Egyszerű sír 28. 11 7 10 Padmalyos sír 13 2 2 9 Padkás sír 79 22 32 25 A nem értékelhető 138 sír miatt a táblázat értékelésénél rendkívül nagy a bizonytalansági tényező szerepe. Mégis figyelemre méltónak tartjuk a gyermeksírok igen nagy számát a felismert padmalyos sírok esetében. A temető sírjainak mélységét az ismertetett lelőkörülmények folytán nem mérhettük megbízhatóan. A terület korábbi felszín változásait, de a munkák kezdetén még megvolt felszíni jellemzőit sem ismertük 11 . A terület szélénél lévő sírokat a meglévő felszínhez mérhettük be. Ezek 100-120 cm közötti mélységben feküdtek. A felnőtt és gyermeksírok mélysége között jelentős eltérést temetőnkben nem észleltünk 12 . c) A halott behelyezése a sírba A sírgödör megásása és a halott sírba helyezése között végzett sírelőkészítő művelet nyomát összesen két sírnál találtuk. Mindkettő felnőtt nő sírja volt. A 80. sírban 38-42 éves, a 177. sírban 18-20 éves nőt temettek el. Mindkettőben a sír falához simuló tegula töredéket, illetve töredékeket helyeztek el. A 80. sírnál a halott feje mögé tettek egy 20x28 cm nagyságú töredéket, a 177. sírban pedig a két allábszár külső oldalához és a koponya hátoldalához tapadva találtunk egy-egy ferdén állított teguladarabot (6. kép 2 és 28. kép). Utóbbinál láthatóan a lábak és a fej kitámasztására törekedtek, amit a sírban fekvő halott állapotával magyarázhatunk. Medencéjében ugyanis érett leány-magzat csontjait találtuk. Apró tegulatöredék feküdt a 87. sír rézsűs oldalfalához tapadva, ez azonban a 12-14 éves fiú csontjaitól viszonylag messze volt, és a vázat körülvevő gyékényszerű anyagon is kí11A leletmentés kezdetén a domborzati viszonyok már nem voltak felismerhetőek, a kivitelező pedig sem a munkát megelőzően, sem pedig menetközben nem készített ebből a szempontból használható dokumentációt. 12 A leletmentés második időszakában végeztünk ugyan mélységméréseket szintező műszerrel, ennek adatait azonban magunk sem tartjük megbízhatónak. 11* 163
