Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Tanulmányok - Gaál Attila: Későrómai sírok Mözs–Kakasdombon

Vastárgy töredéke: paizsdudor peremrészéhez hasonló vastárgy. A vízszintes perem egy pontján talán fúrt lyuk (?) (37. kép 7). A töredék kiterített hossza: 22,8 cm; magassága: 2,4 cm. Lelt. sz.: 77.91.1.1—2. Edénytöredék: sárga színű, finoman iszapolt edény oldaltöredéke, külsején sűrű vörösbarna sávozással (37. kép 2). Töredék mérete: m.: 12 cm; sz.: 8,: cm. Lelt. sz.: 77.91.6. Edénytöredék: sárga színű, finoman iszapolt anyagú edény, vörösbarna márványozással díszített oldaltöredéke (37. kép 6). Töredék mérete: m.: 4,7 cm; sz.: 5,9 cm. Lelt. sz.: 77.91.13. Tál töredéke: vörössárga színű, csillámmal kevert anyagú cseréptál peremtöredéke, a peremből fölfelé indított vastag, körátmetszetű füllel. A fülön és a töredék belső falán vörös festéknyomok (36. kép 1). Töredék mérete: sz.: 19 cm; m.: 8,5 cm; magasság a fülnél: 14,7 cm; fül átm.: 2,3 cm. Lelt. sz.: 77.91.2. Amphora-töredék: vörössárga színű, finoman iszapolt anyagú amphora szájrészének töredéke egy füllel és az oldalrész kis töredékével. Felületén vörös festéknyomok vannak (37. kép 3). Töredék méretei: m.: 13,9 cm; fül sz.: 3,5 cm. Lelt. sz.: 77.91.9. Amphora töredéke: vörössárga színű, finoman iszapolt anyagú amphora füle, a nyakrész töredékével. Felületén kevés vörös festéknyom (37. kép 4). Töredék méretei: m.: 10 cm; fül sz.: 3,5 cm. Lelt. sz.: 77.91.7. Fazék peremtöredéke: szürke színű, soványított anyagú fazék, váll- és peremtöredéke. A perem gömbölyű, enyhén kihajló. Alatta a vállrész hirtelen kiszélesedő (37. kép 5). Töredék méretei: m.: 9,2 cm; sz.: 13,5 cm. Lelt. sz.: 77.91.8. Fedőtöredék: sárgás színű agyagfedő. Pereme elkeskenyedő, sima. Fogógombja alig kiemelkedő, elnagyolt. Felesleges agyagrögök égtek rá. Pereme már az égetéskor berepedt, deformálódott. Belső oldala szürkés, kormos (37. kép 8). Méretei: átm.: 11,1 cm; m.: 3 cm. Lelt. sz.: 77.91.10. Kígyómotívumos töredék: sötétszürke színű, csillámmal soványított agyagedény fülcsonkja, mely köré a fülre felkúszó, bemélyedésekkel díszített testű kígyó tekeredik (36. kép 8). Méretei: á.: 5 cm és 4 cm. Terra sigillata töredéke: 2 db, erősen kopott apró töredék (36. kép 3—4). Mérete: 5,4x4 cm, 3,5x3 cm. Vas ekepapucs: a rendezett területen áthúzódó földúton a terület rendezése után 4 évvel, 1978 tavaszán egy ép ekepapucsot találtunk. Érdekessége, hogy az általánostól eltérően nem jobbra, hanem balra szántottak vele, amint ezt az ekevas bal oldalának és a bal oldali köpürész peremének fokozottabb kopása is bizonyítja (38. kép). Méretei: h.: 24 cm, penge sz.: 17,3 cm, köpü sz.: 13,8 cm. Lelt. sz.: 78.20.1. Honfoglaláskori sírok: Ide tartozónak tartjuk a 3. sírt a beszolgáltatott mellékletek alapján, valamint a leletmentés során feltárt 9. sírt (6. kép). Nem kizárt, hogy a munkások által jelzett K—Ny. tájolású sírok közül is ide sorolható néhány. Óvatosságra int azonban ebben a kérdésben a gyermeksírok hasonló irányítása. A 8. sír lovának elhelyezési módja a honfoglalás idejére utal. A ló levágott végtagjainak és koponyájának az emberi váz mellé — attól eltérő szintre való —, temetése is ezt valószínűsíti. A leggyakoribbtól annyiban tér el, hogy a széles sír melletti padka nem a sírral egy szinten vagy fölé emelkedőén található, hanem a sír aljánál jóval mélyebben. Ennek köszönhető a feldúlt sírban a ló vázának sértetlensége. (Átlagos magasságú, kifejlett mén. Marmagassága: 135 cm.) A sír két melléklete nem szorosan kormeghatározó. Az egyszerű vas csikózabla, de a hatszögletű vascsat is általánosan előfordulhat más időszakokban is (26. kép 1; 34. kép). A 3. sírból származó szemes pasztagyöngyöket és aranyozott ezüstlemezkéket a 8. sír támogatása mellett ugyanerre az időszakra tehetjük (11. kép 5—6; 34 kép). 76