Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)
Tanulmányok - Sz. Bányai Irén: Az I. világháború szóbeli emlékanyagának értékelési lehetőségei
ez a közvetlenség lazábbá válik, a történet is veszít konkrétságából, általánosabb érvényű lesz, és anekdotává, mondává, novellisztikus történetté válhat. 9 / a A folklórkutatásnak ez a néhány eredménye semmiképpen sem jelenti azt, hogy a folkloristák figyelme a háborús visszaemlékezések felé fordult volna. De ha egyértelmű lenne is, hogy a visszaemlékezésekről a népköltészet kutatójának van elsődleges mondanivalója, ez nem csökkentené a történeti célú gyűjtés és elemzés lehetőségeit. Hiszen a történész az események szubjektív krónikáját találhatja meg a háborús történetekben. 10 A történetírás a visszaemlékezések helyett inkább a frontnaplókat, a harctéren lévő katonák hazaküldött leveleit tekintette a legkézenfekvőbb forrásnak a kisember tudatának vizsgálatához. 11 Ezekből sok megmaradt ugyan, s a szemlélet, a tudatvizsgálat szempontjából valóban kitűnő források, de sokkal többen voltak, s még vannak is, a nem író, de emlékezni tudó katonák. Általában azonban nem ismeretlen a történészek számára sem a visszaemlékezés műfaja, és a forráskritika szempontjai is jórészt kidolgozottak. Főleg a jelentős forradalmi események szemtanúinak, cselekvő résztvevőinek emlékezéseit ismerjük. így a Nagy Októberi Szocialista Forradalom internacionalistáitól, 12 a magyar Tanácsköztársaság tisztségviselőitől és vörös katonáitól, 13 népi demokráciánk történetének kezdeti időszakában fontos szerepet betöltött személyektől 14 gyűjtöttek történeti forrásanyagként felhasználható, esetenként fel is használt emlékezéseket. A forráskritika legfőbb szempontja, hogy a visszaemlékezések csak kiegészítői lehetnek az elsődleges forrásoknak — levéltári anyagnak, a korabeli sajtónak —. csak azokkal együtt, azokat kiegészítve dolgozhatók fel tudományosan. 15 Az emlékezésanyag meggondolt felhasználására inti a kutatót Balázs Béla, hangsúlyozva az adatok pontos ellenőrzésének szükségességét. 16 Ha azonban a történetíró adatokat keres, ezeket a háborús élménytörténeteket aligha tekinti „fontosnak". Inkább az eseményekhez fűződő érzelmi viszony, az értékelés indulata érdemel figyelmet, ahogyan azt a Tanácsköztársaságról szóló emlékezések legfőbb tanulságai is igazolják. „Az idős harcosok történetei a hősi tettek, az egyéni önfeláldozás, a győzelem történetei — állapítja meg Szilágyi 9 /a Erre, az igaz történet forrásértéke szempontjából igen lényeges műfaji jellemzőre lektorom, Szabó László nyomatékosan felhívta a figyelmemet. A Cumania 1978. évi kötetében megjelenő, „Hogyan él a jászságiak tudatában a kiskunsági puszta?" című tanulmányában ezekkel a műfaji kérdésekkel részletesen foglalkozik Szabó László. M A gyűjtés kettős céljáról 1: Szilágyi Miklós: A visszaemlékezések gyűjtéséről — A visszaemlékezések gyűjtésének módszerei. Körösmenti Honismereti Közlemények, 2. sz. (Szerk. : Takács László, Békéscsaba, 1968.) 41—47; 3. sz. (Szerk.: Czeglédi Imre, Békéscsaba, 1969) 70—81. 11 Vö: Környei: i. m. 1. még: Ligeti Károly válogatott írásai (Bevezette Sziklai Sándor) Bp. 1957. 12 L. pl. Györkéi Jenő: Magyarok az Amur partján. Bp. 1967.; Tóth János: Harcoltunk a szovjethatalomért. Jászsági internacionalisták visszaemlékezései. Jászberény, 1967. 13 L. pl. Nagy idők tanúi emlékeznek (1918—1919). összeállította Lányi Ernőné. Bp. 1958. ; Tizenküencesek. Agrárproletár veteránok visszaemlékezései. Szerk.: Hunya István. Bp. 1962. — A Tanácsköztársaság Tolna megyei történetéről szóló feldolgozások is sokoldalúan kiaknázták a visszaemlékezésekben rejlő lehetőségeket: K Balog János: Értünk éltek, értünk haltak. Szekszárd, 1972; A két forradalom Tolna megyében. 1918—1919. Szerk.: K. Balog János. Szekszárd, 1970. 14 L. pl. A szabadság hajnalán. Visszaemlékezések. Szerk. : Lányi Ernőné—Nagy Eta—Petrák Katalin. Bp. 1965. 13 összefoglalóan : Balázs: i. m.; Iványi Emma: A szóhagyomány, mint a legújabbkori amerikai történetírás egyik forrása. Századok, 93 (1959) 494—497.; Petrák Katalin: A visszaemlékezésgyűjtés módszertanáról H. és é. n.; Gazsi József: Néhány gondolat a visszaemlékezések forrásértékéről. Levéltári Szemle 12 (1962) 1. sz. 26—30.; Szabó László: Az agrárszocialista mozgalmak kutatásának néhány módszertani kérdése. Legújabbkori Múzeumi Közlemények, 1966.; Többször érintik e kérdést a legújabbkori múzeológia fogalmát körvonalazó tanulmányok. (Tanulmányok az új és legújabbkori történeti múzeológia kérdéseiről. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Füzetei, 2. szám Bp. 1972.). 16 Balázs: i. m. 896. 182
