Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Tanulmányok - Rosner Gyula: Avar kerámiaközpont Szekszárd környékén

ten készítő és terjesztő közép-ázsiai mesterek az avarokkal költöztek a Kárpát­medencébe". 23 Az avarokkal beköltöző fazekasok tehát egy formakincset és egy technikát hoztak magukkal, melyet töretlenül folytattak új hazájukban. 557-ben követ­kezett be az a katasztrofális vereség az „őshazában", mely ezt a népet pánik­szerű menekülésre késztette. 566—68-ban már itt az „újhazában" telepedtek le. 24 Ez az erőltetett menet — nevezhetjük menekülésnek is — egyben azt is jelentette, hogy többféle népcsoportot szakítottak magukkal az amúgy sem egy­séges népként menekülők. Az igények is mások és mások voltak, valamint a Kárpát-medencét sem találták teljesen lakatlanul. Erdélyi István is, és magam is, pannóniai későrómai hagyományok meglétével számoltunk. Igaz, ennek sú­lyát másképpen ítéltük meg, 25 de hatásait nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Itt Pannoniában a IV. században egy nagyon célszerű kerámia élt: egy homok­kal soványított, korongolt, szürkére égetett edénytípus. A megérkező és mű­helyeiket felépítő, termelni kezdő avar fazekasok találkoztak a helyi hagyomá­nyokat őrző és folytató fazekasokkal, és azok termékeivel. 26 így, miután a hely­ben élő mesterek termékei tűzön való főzésre alkalmasabbak voltak, a sajátos ázsiai technológiát ötvözni kezdték az itt tanult módszerekkel. Ennek tulajdo­nítható, hogy a telepeken, különösen a tűzhely környékén, már ezt a „pannoni­zálódott" avar kerámiát találjuk. Az avar birodalomban bekövetkezett többszörös népi átrendeződés azon­ban nem jelentette e műhelyek megszűnését. Az új csoportok megjelenésével új igények is érkeznek. Ezeket az új igényeket az új mesterek magukkal hozott tudásanyaga elégítette ki, de a már működő fazekasközpontok hamar eltanul­ták a kívánt formákat és minőséget, s a kettőt együtt készítették tovább. Ezt látszik igazolni a Szekszárd—Bogyiszlói úti avar temető anyaga, hi­szen a nagy mennyiségben talált kerámia-együttesben (mintegy 200 darab) az avarkor minden használatos kerámiájából találunk bőségesen. A korai avar­korban kialakult fazekasközpontok megszűnését nincs okunk feltételezni. Mun­kám során én három ilyen centrumot állapítottam meg és Garam Éva kutatásai a késői periódusban mindhármat megerősítik. 27 Csupán annyi kiegészítés szük­séges, hogy újabb három központ keletkezése is valószínű. A kora-avar korra javasolt Előszállás, Szekszárd és Maros torkolat köz­pontjai Szebény, Érsekújvár (Nővé Zámky), Körös torkolat vidéki központok­kal egészültek ki. Különösen szembetűnő a két utóbbi centrum bekapcsolódása a termelésbe, mely világosan körvonalazza az avarok által megszállt területek kiterjesztését a késői időszakban. Nyilvánvaló dologról van szó. Az újabb és újabb betelepülésekkel a népesség erősen megnő. A „birodalom határai" ki­tolódnak, és az új megnövekedett igényeket már a meglévő központok kielégí­teni nem képesek, tehát újak keletkeznek. 23 Bóna I. ; i. m. 76. ; Rosner Gy.: i. m. (La céramique grise . . .) 48. 24 Nyugat-Szibériában a var és hun törzsek népei döntő vereséget szenvedtek a nyugati türköktől, és a csatlakozott néptöredékekkel elmenekültek a Volga vidékére. Itt felvették az avar nevet, majd e területről nyugatra vonulva érték el a Kárpát-medencét Baján nagykagán vezetésével. 25 Erdélyi I. : Die Kunst der Awaren. Budapest, 1966. 38—39. 58. kép. M Az avar kerámia-kutatás első lépéseit tettük meg. Csak nagyvonalakban látszik összekapcsol­hatónak a IV. és VII. századi cserépedény készítésének technológiája. A csákberényi, környei és a még publikálatlan kölkedi és Szekszárd—Bogyiszlói úti temetők bepecsételt díszítésű kerá­miái, az immár két csoportra bontott világos szürke edények köre, még egyre fokozza a bizony­talansági tényezők sorát. Ügy tűnik, a mind több kérdés tisztázása komoly figyelmet fordít e téma felé, és a megsejtések sorából egyre több, amit bizonyítunk, de maradnak olyanok is, amelyeket el kell majd vetnünk. E két technika művelőinek találkozását is jelenleg még csak sejtjük, de a megfigyelések sorozata rövid időn belül eljuttathat bennünket a bizonyosságig. 27 Garam Ê. : i. m. 235. 106

Next

/
Thumbnails
Contents