Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Torma István: Rézkori telep Páriban
Eltérőek viszont a vélemények abban a tekintetben, hogy a fonyódi típusú leletek a badeni fejlődésnek melyik szakaszába tartoznak. A fonyódi típusú leleteket általában különválasztják a badeni kultúra legidősebb leletegyütteseitől. E. F. Neustupny a badeni kultúrát 5 fejlődési fokozatra tagoló tanulmányában a fonyódi, vucedoli, és nezsideri leleteket a második (B) fokozatba sorolta." Újabban az A és B fokozatot viszont a régebbi badeni kultúra fázisainak tekinti. 100 A fonyódi típusú hiteles leletegyüttesek hiánya miatt a szlovák kutatás korábban nem foglalkozhatott behatóan ezzel a kérdéssel, de az ilyen leleteket vagy a bolerázi csoporthoz vagy a klasszikus badeni kultúrához vezető átmeneti fokozatba sorolták. 101 Az utóbbi évek ásatásainak eredményei lehetővé tették V. Nemejcová-Pavúková számára, hogy beható vizsgálat tárgyává tegye a bolerázi csoportot követő időszak fejlődését, és két fázisra (Cerveny Hrádok, illetve Nevidzany) tagolja az idősebb klasszikus badeni kultúrát. A fonyódi típusú leleteket tartalmazó lelőhelyeket (Gbelce, Malá nad Hronom, Tekovsky Hrádok, stb.) is az idősebb klasszikus badeni kultúrához, a Cerveny Hrádokfázis idősebb szakaszához sorolja. 102 A fonyódi típusú leletek véleményem szerint több szállal kapcsolódnak a korábbi időszakhoz, ezért ezeket a bolerázi csoporthoz soroltam. 103 A fonyódi típusú leleteket a bolerázi csoport 3. fázisaként értékeltem. 104 A pari leletanyag valamennyi edényformája levezethető a bolerázi csoport korábbi szakaszának típusaiból, ugyanez mondható el a díszítőelemekről és mintákról is. A különbségek csupán a formai részletekben (pl. a korsók és amforák testének felépítése, a nyakkiképzés változása), a díszítőelemek felhasználási módjában (pl. a zegzugvonalak a tálak külső oldalán) mutatkoznak meg. A leletanyagban domináló megegyezések és hasonlóságok miatt a fonyódi típusú leleteket továbbra is a bolerázi csoporthoz sorolom. A bolerázi csoport elnevezést ilyenformán a kutatók többségénél tágabb értelemben, a badeni fejlődés korai szakaszának egészére használom. (Ez megegyezik E. Neustupny régebbi badeni kultúrájával, ami az A és B fázist foglalja magában. 105 ) A cerveny hrádoki és nevidzanyi leletanyag ismeretében megállapítható, hogy a bolerázi csoportból töretlen fejlődés vezetett a klasszikus badeni kultúra kialakulásához. 106 Míg korábban csak egy-két olyan — többnyire nem zárt együttesekből származó — tárgyat ismertünk, amelyeken kimutatható volt a bolerázi csoport hagyatéka, 107 ma már nagyszámú leletanyagon tanulmányozhatjuk az átfejlődést. Éppen a töretlen belső fejlődés miatt nincs éles határvonal a bolerázi csoport és a klasszikus badeni kultúra legidősebb szakasza között, így a bolerázi csoportra jellemző belső oldalukon kannelurás díszítésű tálak és a szubkutánfülek még sokáig használatban voltak a klasszikus badeni kultúrában is. A többi bolerázi elem eltűnése és az új elemek megjelenése is fokozatosan következett be, ami nehézzé teszi a választ arra a kérdésre, mikortól számíthatjuk a klasszikus badeni kultúra kezdetét. A zegzugvonalas bekarcolások, ""Neustupny, E. F.: Zur Entstehung.. . , 272. 1. 11111 Neustupny, E. F.: Die Badener Kultur. In: Symposium über die Entstehung und Chronologie der Badener Kultur. Bratislava 1973, 320—332. 1. lul Nemejcová-Pavúková, V.: Äneolithische Siedlung und Stratigraphie in Iza. Slovenská Archeológia XVI (1968) 371. (Gbelce); Nemejcová-Pavúková, V.: Zu Ursprung..., 303., illetve Tocik, A. : Zur Frage des späten Äneolithikums in der Südwestlowakei. studijné zvesti 11 (1963) 21. m Nemejcová-Pavúková, V.: Postboleráz-Entwicklung. . . , 316—317, 323, 324, 332—335. m Torma, I. : Adatok. . . . 102. m Torma, I. : Die Boleráz-Gruppe. . . , 498, 500. '""'Neustupny, E.: Die Badener Kultur. . . , 320—322. 1UB Nemejcová-Pavúková, V.: ... Postboleráz-Entwicklung. . . , 334. lü? Torma, I. : Die Boleráz-Gruppe. .. , 500. 55
