Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Torma István: Rézkori telep Páriban

függőleges kannelurákkal látták el (4. kép 21.). Az eltérő módon díszített mezők elválasztó borda nélkül is előfordulnak (5. kép 11—12, 15; 8. kép 10.). Van olyan töredék is, amelyen a zegzugvonalas díszítés nem korlátozódik körülhatárolt mezőkre (8. kép 12.), ez azonban a kisebb töredékek esetében nem dönthető el (pl. 8. kép 9, 11.). Egy cserépen a zegzugminta helyett rácsminta figyelhető meg (8. kép 19.). A fazekakhoz hasonlóan az amforákra is — főleg alsórészükre — jellemző a rücskös felületkiképzés (3. kép 17; 4. kép 22.). Pariban három antropomorf edényből származó töredék került elő (10. kép 11; 11. kép 16; 12. kép). A női mellett utánzó bütykök az amfóraszerű edényeken szoktak előfordulni. A pari amfóratöredékek analógiáit több dunántúli lelőhelyről,

87 valamint Szlovákiából (Gbelce,

88 Pohronsky Ruskov,

89 Malá nad Hronom

90 stb.) is ismerjük. A fonyódi típusú amforákat a kutatás egybehangzóan fiatalabbnak tartja a Jevisovice Cl, Nitriansky Hrádok, Celldömölk-Sághegy lelőhelyekkel jellemezhető időszaknál.

91 Ennek a típusnak az előzményét a rövid, csonkakúpos nyakú, többnyire fületlen edényekben kereshetjük (Celldömölk,

92 Wien-Gemeindeberg

93

). Hasonló formájú, a vállán háromsoros bordával, alatta pedig bütykökkel díszített edény Pilismarót-Basaharcon is előkerült (390. sír). A szlovákiai Ábrahámról származik egy zegzugvonalas díszítésű fületlen amfora.

94 Nyakkiképzése és teste alsó és felső részének szimmetrikus felépítése miatt a hernádvölgyi, Sena-Istenhegyről való antropomorf edényt

95 a fonyódiaknái régebbinek tarthatjuk. Cerveny Hrádokon már csak egy-két edény töredékei sorolhatók ehhez a típushoz, ezek is kivétel nélkül a lelőhely idősebb részén láttak napvilágot.* A későbbi fejlődés során eltűnik az amfóraszerű edényekről az ujjbenyomkodásokkal tagolt borda és a zegzugvonalas minta. A vállon körbefutó tagolatlan borda, illetve széles besimítás még sokáig nyomonkövethető.

97 VI. Egyéb leletek Mindössze két csonkakúpos orsógomb említhető meg (5. kép 16; 7. kép 17.), ezek megegyeznek a badeni kultúra jellegzetes orsógombjaival. A pari leletanyag tipológiai elemzésének és a kapcsolatok vizsgálatának eredményeit összefoglalva megállapítható, hogy a lelőhelyen a fonyódi temetővel és a vele párhuzamba állítható lelőhelyekkel egykorú település volt. A fonyódi jellegű leletanyag relatív kronológiai helyzetének megítélésében a kutatás egyértelműen arra az eredményre jutott, hogy az a bolerázi csoportnak a Jevisovice Cl, Nitriansky Hrádok, Pilismarót-Basaharc, stb. lelőhelyekkel jellemezhető korszaka utáni időre keltezhető.

98 K7 Felsorolásukat 1. Torma, I. : Adatok . . . , 102. old. S8 Nemejcová—Pavúková, V. : ... Postboleráz-Entwicklung. . . , 51. kép 16, 19, 25. 89 U. o. 52. kép 9. 12. 00 U. o. 53. kép 4 ; 55. kép 1—3, stb. '•" Neustupny, E. F. : Zur Entstehung der Kultur mit kannelierter Keramik. Slovenská Archeológia. VII (1959), 5. kép 3—7; Torma, I.: Die Boleráz-Gruppe. . . 500. stb. m Banner, J. : Die Péceler Kultur. . . , II. t. 28, 30. 113 Ruttkay, E. : Über die Badener Kultur in Niederösterreich und im Burgenland. In: Symposium über die Entstehung und Chronologie der Badener Kultur. Bratislava 1973, 4. kép 2. 95 Nemejcová—Pavúková, V.: Bolerázska skupina. LXIX. t. 8. In: Slovensko v mladäej dobe kamennej. Bratislava, 1970. ,J5 Nemejcová—Pavúková, V.: ...Postboleráz-Entwicklung..., 74. kép 1—2; ugyanezt az edényt közli Kalicz, N. : Die Péceler (Badener) Kultur und Anatolien, Bp. 1963, VII. t. 7. ,J(i U. o. 278. ; 13. kép 1—2. ,J7 Torma, I. : Die Boleráz-Gruppe. . ., 500. 08 Neustupny, E. F.: Zur Entstehung... 272.; Nemejcová—Pavúková, V.: ...Postboleráz-Entwicklung. . . , 339. 1. ; Torma, I. : Die Boleráz-Gruppe. .., 500. 1., stb. 54