Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.
mely 1795t> en épült 's melyben e' kővetkező utczák vannak: Kereszt utcza, Orbán utcza, Szeder utcza, János utcza, Püspök téré, Nyéki utcza, Josef uiza, Rúzsa utcza, Bakaváros, ex egy uiczábol áll, melynek telepjét a még jelenleg is életben lévő Baka Márton osztotta ki saját főidéből többeknek pénzért 1840. kőrűl. — Czigány kőz, Patak utcza, Parásztai kőz, Temető kőz, Pincze kőz, Szúnyog kőz. — A Felső vagy is a' Remetei szőllő hegyek közötti város részben következő utczák vannak: Kádárka utcza, László utcza, Mérey utcza, a hajdani Apátról elnevezve, kivel a' Mező Város 1711 ben legelőször örökös Urbérpótló Szerződésre lépett. Bor Utcza, Magyar utcza, Templom kőz, Bödő kőz, Remete soir, Remetei ultcza, Nagy Bödő utcza, Kis Bödő uitcza, Sét köz, Bartina utcza. — Bartina kőz. — Város közepén, mely a Város alsó, és felső részét elválasztja kővetkező helyiségek vannak: Apát utcza, Béla tér — első Bélától vévén nevét, Várkőz, és Bástya utcza. — A' Város alsó részében kővetkező utczák vannak: Széchényi utcza — a legnagyobb magyarnak tiszteletére ekkép elnevezve. — Német utcza, Báttaszéki utcza, Öcsényi utcza, Vízi utcza, Kórház utcza, Vásár utcza, Molnár utcza, Kis utcza, Győpsor, Fazekas sor. A A' dűlők nevei szántóföldekben: a.) Baktai dűlő, melyhez a Csatári patak környéke is tartozik — b.) Sz: Mihály képi dűlő — c.) Rúzsa máji dűlő — d.) Palánki dűlő két tagban — e.) Hidasi dűlő alsó, és felső nevezettel. f.) Leányvári dűlő, melynek váralakja most is szemlélhető, a Sió folyó mellett meredezvén északi részről annak természetes bástyái, mely vár alkalmasint a középkorban épült. — A' hagyomány róla azt tartja, hogy Bath nevű főúrnak leánya lakta volna e' várat, mely a kokasdi határbani Bati, és a Janyai határbani Nyanyai várak kőzött mintegy közép pontot képez 's mindegyiktől fél órai távolságban fekszik; és hogy az apa a Bati várban, az anya pedig a Janyai vagy Nyanyai várban lakván 's ezeket külön védelmezvén, midőn egyik vagy másik megtámadtatott, a megtámadott tűz által adott jelt a többinek; minek lehetőségét mindhárom rendbeli volt várnak fekvése minden kétségen túl helyezi, — minthogy egyik helyiség a másikból szabad szemmel is látható. — g.) Tölös aljai dűlő. h.) Hidasi szigeti dűlő, melyet a Sár csatorna két felé hasít. — i.) Bati dűlő két részben Nyugati és Keleti nevet viselvén; — ezen dűlők azonban már többnyire szőllő vesszővel lévén beültetve, innen onnan szőlőhegy nevet nyerendenek. B — A' réteknek dűlői. a.) Bati dűlő, mely többnyire az erdők közötti völgyben terül el és a közönség közős tulajdonához tartozik. — b.) Bati torok alatti dűlő. c.) Malomtai dűlő 's illetőleg a malom árok, és határ árok közötti sziget, melyben a magasabb helyeken szántóföldek is vannak. — d.) Tőlős alatti dűlő szántóföldekkel vegyítve, e.) Két malom közi dűlő szinte földekkel vegyítve, f.) Hidasi fok melléke — többnyire rétség. — g.) Kénytelen szigeti rét dűlő; midőn a Csatorna által keresztül hasitatván a hidasi szigettől elesett, a Csatorna, és a sár folyó régi medre közt maradván, kénytelenségből vált szigetté. — h.) Palánki sziget, melyben földek is vannak. — Itt volt hajdan Palánk nevezetű város, melynek romjai most már csak a földeken észlelhető téglák, és kövekben láthatok. — Itt tartattak hajdanában a' megyei levéltárban létező jegyzőkönyv szerint megyei gyűlések is. — 1861d évben vonatott egy töltés e' szigetben a sárfolyó mellett, a' lapályos rétségnek az árviztőli megóvása végett, melly alkalommal egy pecsét nyomó találtatott e felirattal: „Sigillum Gymnasii Oppidi Szexárd.", Ebből kell következtetni, hogy valaha Szegzárdon Gymnasium is volt, miről azonban sem a' városi, sem a megyei levéltárban emlék irat nincsen, sőt miről még hagyomány után sem emlékezik senki sem. i.) Puszta Palánk Szegzárdi alapítványi urodalmi birtok szántóföldek, rétek 20» 307
