Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.

és legelővel. k.) Bőrré, melynek egy része az egyetemes Városi közönségé más része, mely szántóföldekből áll, egyes lakosoké. 1.) Duna erdei rétség, most már a Dunának, és Sárfolyónak szabályozása óta legnagyobb részben szántóföldekké alakitatott. — Ennek nevezetessebb részei következők: — Fenyér, Holt Duna, Füstös tó, Korsóföld, Szalma törés, Nyámánd, Csörgető gőröndje, a Csörgető nevű mély tavatskával, melyet Garay megénekelt; — Szarkás, Tibóta, Mágyva, Lencsés föld, Bostyán, Bárányfoka, Ludas, ördög vettetes, Somoshajlas, Kerecsenyi sziget, és Ragozna. C Szőllő hegyek a.) Bencze völgy, b.) Hidasi völgy, c.) Palánk. d.) Parászta, mely jobb, és bal Parásztára oszlik. Jobb Parásztai völgyek következők: Lisztes völgy. Faddü Völgy, Puikszvölgy, Saulivőlgy, Szalad völgy, és Nagy Mihály völgye. Balparászta e néven Bagó völgy, és Cserhát. — e.) Elő hegy. f.) Jobb Remete mely magában foglalja a Benedek szurdikot, Tatai völgyet, Hosszú és Rövid völgyeket. g.) Bal Remete mely kűlőnössen Tökös völgyet, Remete szurdikot, öreg, és kis Bődőt, Bartinának egy részét mely nyugatnak fekszik. h.) Bartina a három keresztel tetején, melynek nevét I. Béla idejéből származtatja a hagyomány. Mintha t: i: I. Béla kiséretével a hegytetőre felhatolván 's elfáradván és megszomjazván mondotta: „bort innám" 's ezt kisérőji hallván egymásnak mondották: a király „bort inna" 's innét lön a hegynek neve egy betű változtatásával 's egynek kihagyásával „Bartina". i.) Bakta. k.) Csatár mely jobb, és bal Csatárral oszlik. — Jobb Csatár magában foglalja: Iván völgyet, Gyűszű völgyet, Porkoláb völgyet, és a' Baranyai völgyet. — Bal Csatár magában foglalja Czinkát, Gesztenyést, és Ebesi hegyhátat. — D Erdők és részei a magaslaton külső erdő nevezet alatt; részei következők: a, Pétre, Tőlös, Gulyás völgy, FintáHás, Belaczi oldal, Sötét völgy, Öreg bükk, Óriás, Kisbükk, Bodzás, Baranya völgy, Csatár, mely a Kalmár ólat, meleg oldalt és kis erdőt foglalja magában, valamint az éles hegyhátot, Szarvas, és öreg Szurdikot. — Erdő a Duna szélén, az úgy nevezett Duna erdő, mely magában foglalja: Bárányfoká közét, Kutya tanyát, és a régi borréi csárda tájékát a Tóth János féle gödörig, mely a Szegzárdi határt az Öcsényitől elválasztja. E Folyók: a.) Kelet felől a most már holt Duna, melybe b.) a Sár, Sio, Kapós, és Koppan egyesült folyók szakadnak. F Patakok: a.) A' határ árki patak, mely a Zombai határt választja el a Szegzárdi határtul, melybe ismét a Kokasd és Belaczón keresztül folyó patakocska omlik. — b.) A' Parásztai patak, mely az e néven nevezett szőllő hegyek közül ered. — c) Remetei patak vagy Sét, mely a Remetei Kápolnáiul kezdve a Város felső vagy is nyugati részét kétfelé hasitó nagy ároknak mélyedéseiből csörgedezik. — d.) A csatári patak, melly a csatári szőllők lábjánál fakadozó csermelyekből veszi eredetét, de a mely nagy szárazság által kiszáradni szokott. G Források a.) Az F betűnél d.) alatt említettek, b.) Remete kápolnai igen de kissé nehéz vizzel. — c.) Bödői a legjobb vizzel. — d.) Bartina igen jó de csekély vizzel. e.) Csatári két forrás szinte csekély de jó vizzel. f.) Haramja kúti igen jó vizzel. — g.) Kisbüki szinte jó vizzel. — 308