Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.

Az 5

ikre A magyarok bevándolása alkalmával kétség kívül ezek által is megszállatott 's ha bár a tatár és törők dúlások által népségében pusztítatott is, mégis általában Magyarok által lakatott folytonossan, kivételével azon csekély számú németeknek, kik nagy német országból a 18

ik században ide telepitvék vagy mint kézművesek bevándoroltak; kiknek jelenlegi utódai azonban már mind meg magyarosodtak. — A 6ikra Szegzárd nevéről hagyomány vagy inkább némely diákos emberek véleménye utóm az maradit fenn, iminifha inavét a rómaiiafkitol

1 kölcsönözte volna 's mintha itt a rómaiknak hat oltára — Sexarae lett volna. Némelyek pedig — szinte a diákosok közül — Szegzárd nevét a Sexarduis montibus hat magas hegytől — Szeretik származtam, holott a rómaiak alatt ily nevekkel, sőt ezeknek egyikével sem birt. Heltay Gáspár I

s<

3 Bélától származtatja e' város nevét, vagy is a Szeg-zár szavaktol. — Bajos azonban ezt is el hinni; mert a Magyarok bevándorlása 's Pannónia elfoglalása és I

ső Béla kora közt nagy időköz létezek pedig nincs bizonyosabb annál, hogy Szegzárdot — vagyis az akkori Aliscát mint akkoriban nevezetes helyiséget, mellyet annyi nagyszerű római emlék jelez, azonnal betelepítették a Magyarok 's folytatták a szőllő mivelést, melyet alőttők a rómaiak már javában űztek. — Ha tehát Aliscát elfoglalták, bizonyára nevet is adtak neki azonnal. — Ily nézetben lévén némelyek, ugy vélekednek, hogy Szegzárd az ő nevét saját fekvésétől nyerte; vagy is minthogy Bátátol Szegzárdig a hegyláncz egy zugot képez, a zugot pedig szögnek, szegletnek vagy szegnek is nevezték és nevezik jelenleg is, és a zugot a' Szegzárdi hegy éjszaki vége bezárja: innét eredhetett Szegzárdnak neve először is Zugzár és igy idővel Szegzárd valamint hogy hajdan Báttaszék is Bátta zug-nak Íratott. — Különben is a Magyar nagyon szeretett hajdanában a zug névvel jelezgetni; igy például a rónán fekvő szomszédos Öcsény falunak felső része főszegnék, alsó része pedig alszeginek neveztetik (:pedig őcsény is római telepitvény volt, mert ott is találtattak római emlékek 's tán jelenleg is őriztetnek némely síremlékek a' Község házánál:) akkor pedig, midőn Öcsénynek alsó, és felső részét elnevezték, kétség kivül főzug és alzugnak neveztetett vagy Íratott. A, kik azt vitatják, hogy Szegzárd „a sex aris", „a sex arduis nontibus" vette volna nevezetet, meggyőződhetnek ennek valoszinütlenségéről két oknál fogva: a.) mert bizonyos az a fentebbiekből is hogy a Rómaiak Szegzárdot sem ad sex aras sem ad sex arduos montes nem nevezték. — Ha valaki azt vitatná hogy a rómaiak alatt Szegzárdnak neve „ad Statuas" volt, ezt azért kellene elhinni, mert pécsd püspöki könyvtárban Clhristaplhorus Collarius ezen czimű munkájának „Notitia Orbis Antiqui" 437 lapján található leírás és térkép tanúsítja, hogy kőrűlbelől Báttaszék tájékán Schőnwisner szerint pedig Báttaszék és Szegzárd kőzött, és pedig, közelebb Szegzárdhoz — áll egy helység azon szavakkal „ad Statuas" jelezve; de sem azon, sem több rendbeli ó korboli térképeken „ad sex aros"-t vagy ad sex ardous montes"-t nem találhatni; és így Szegzárd az ő nevét a rómaiaktól nem vette, — 's nem vehette. — b.) Mert midőn a Magyarok Pannoniát elfoglalták, akkor még diákul vagyis latínul nem tudtak, következve latin névvel mit sem nevezhettek el. — sokkal valószínűbb az, hogy a' közép korban a megdiákosodott magyarok diákosították el az eredetileg „Zugzár"t később „Szegzár"t „Sexárd"na.k; végre pedig, a magyar nyelv mivelésének bekövetkeztével vissza nyerte eredeti nevét ,,Szegzár"t meg is ad betűnek megtartásával. A 7ik pontra: Szegzárdot keletről az Öcsényi és Mőzsi, északról a Mőzsi és Agárdi, nyugatról a Zombai, Kokasdi, és Belaczi, délről a Gráboczi és Öcsényi Kőzségbeli határok ütköznek. A Város három szöget képez, fekvése az északtol délnek vonuló hegy-láncz alatt terűi el mintegy keletnek tekintve; a Város közepén az úgynevezett felső utcza vagy is város részt a jobb és bal remetei szőllőhegyek kőzött hosszan terűi el, nyugot felé; a város közepétől északra nyúló része következő utczákat foglal magában: a fő utcza Budai aztán Pándzsó, azt hagyomány szerint a törökök nevezték volna így el. — Sét utcza, Csonka utcza, Dobos utcza, Virág utcza, — Selyemgyár utcza, Kis orvos utcza, Klézli utcza, László utcza, Újsor, Duna utcza, Szárnyas utcza, Csendes utcza, Szarka utcza, Flórián utcza. — Ide tartozik az ugy nevezett Újváros 306