Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.
— Dévási — Hartai —Szuhai — Atolai — Fehérvári — Lévai Eperjesi — Szaszi — Szili és más hasonló községi nevet viselőknél, másokk még mostanig fönmaradt mellékneve után: igy vanak Molnárok — Csríkuti, Nemietek, kecskeméti. Digiek — keszthelyi Szabók — Apali (jobban Apari) mellék névvel. Föltűnő, hogy igen igen sok családi név országunk nevesb családjaik nevét viseli, igy a' Czirákiak, Nádasdiak, Decsiek sat. Jellemzi még büszke népünket az is, hogy még Nagy, Szép, Liliom, Rózsa név fordul elé elég — valamint Császár, Király, Herczeg — Kis, Fekete, Barna, Polgár — s' más ehhez hasonló kicsinyitő — olcsó — szegényebb sorsot jelző vezeték név nem igen fordul elé. ÖCSÉNY Öcsény helység, valamint a' vele csak nem egymástól egyforma távolyságban levő Dets, ' Pilis és Alsó Nyék Tolna megye azon területén fekszenek, mit Pest megye felöl a' duna, Szegzárdtól 's a' hegységi helységektől a' Sárvize választ el: ezen Sziget általánosan Sárköznek neveztetik. — öcsény politikai felosztás szerint Szegzárdot — a' megye fővárosát tartva székhelyének, ugyan annak központi járása alá tartozik. — öcsény tudomás szerint — mióta I. Béla Király az úgynevezett szegzárdi Apátságot alapította, mindenkor ezen saját elnevezéssel birt; — lakossai — a' íentrievezett Apátságnak szbados katonái (:Libertinusok:) voltak, — mely jogukat egész i ső Rákóczy Ferencz hadjáratáig fentarták, — ki a' Kálvin hitet terjesztve az egész község hozzá állott, 's hitük miatt a kormánytól a' libertinusságot elveszék, 's mellőzve Rákóczytól kapott szbadságos levelüket (:1709 ... Mart:) 's daczára az 1518 ik i hazai törvényünk 26ik czikkelyének, — 1780 ik Julius 15én Mária Theresia által a' Nagy Szombati iskolai Urodalomnak adományoztatván, jobbágyságra kárhoztatva, — nagyrészt eddig vizboritotta határukon halászatból tengődtek.— öcsény helység (:régi irás szerint Eocsény:) népesíttése az emléket meghaladó múlt homáljába tün el, — annyi bizonyos, hogy lakosai eredeti palóczok, 's a' palóczok kiejtésével beszélnek máig is, hogy, 's mikor jöttek a' duna bal partjára nem tudható; — hanem hogy imár a' reformatio előtt is egy némelyek 'kiművelték magokat, 'mutatja az: hogy Baranyai Pál őcsényi születés a' főapátságra érdemesítette magát, 's azt dicsteljesen viselte mindaddig, míg a Győrt bevett törökök által — Szent Mártonba — megtámadtatva 1594 évben megöletett. — Hogy Rákóczy előtt már nagyobb részint, s tán az egész Öcsény kálvin hitet válla, kitetszik az 1741 ik évben ide jöt t. .Szecsey Albert által vezetett anyakönyvi jegyzetekből, hói is szóról szóra ez áll: „parancsolatot adott a méltóságos Trautson Pécsi püspök ő Excellentiájától, hogy az őcsényi Religio szabados exertiüuma egy esküdt és szolgabíró által investigáltassék. Az esküvés formát így adata Szecsey Albert praedicator eleibe Jeszenák János főgondviselő a' szegzárdi várpalotában: igaz e? hogy török világban laktanak öcsényben kálvinista lakosok, volt e' praedikatoruk, templomjok a' sopronyi gyűlés alatt és következendőképpen Bécsnek megszállása előtt is, utána is? Melyet esküvéssel kilencz emberek megbizonyítottak, egy Detsi Bolha nevű százkilenc esztondős vallotta, hogy ő gyermekségétől fogva tudja. — Szegzárdi Pápista ember is, Hauer — azt konfirmálta 's a' többi őcsényi öregek mind ezt vallották. Szolgabíró Czompó Úrhoz a' szegzárdi városházba voltam citatus Szecsey Albeit 1749 Mai " — e' szerint Öcsény már 1620 körül kálvin hitet vallott, mi igen következtethető abból is, hogy 1741 előtt lelkészek voltak nyolczan, úgymint: Monori, Kolozsvári, Magyarosi, Dehreczeni, Földvári, Horváth, Poroszlai István és Sallai András, (:lásd duna melléki kerületi egyházi naptár 1848ik évről, 62ik lapján:) Ezen 8-lelkés z éppen úgy elélhetett 125—130 évet, mint az utánok következők, kik közül ez ideig szinte már a' hetedik lelkészkedik. Öcsény helységet határolják, nyugatról Szegzárd, éjszakról a' duna, éjszak keletről: Gementz (:kalocsai érseki puszta:) kelet délről Dets, délnyugatról Szálka. — Terü11,364 léte ,OAA I-, •••/—r~ hold, lakossai száma 2178, kik az árvizes évek elmultával mindég 12UU D olevel több és több — ez előtt csak rétnek használt térséget tesznek művelő földdé, 's az úgynevezett nagy Gurovicza v. —• Viirághegy, Tótvöligy, iBbesitOiroik, Előhegy, Ujihegy és Görögszói 612. holdat tevő szöllőhegyeikben a' szegzárdiihoz hason jóságú bort termesztenek. — 19 Balogh Ádám Múzeum évkönyve 289
