Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.

Viseletök: a' férfiaké, egyszerű gatya, rövid ing, mellény, kalap és csizma; — télen nadrág, bőrködmeny és báránybőr söveg; — a' nők közül: a' hajadon, leeresztett és péntlikás haj tekerccsel jár, pödrésre sodorva azt elöl, melyhez ünnepi alkalommal pártát tűznek fel, — váll és karjaikról selyem, fekete szőr, vagy pillangókkal kihímzett ing uj ömlik alá, derekukat szinte kihímzett fűző váll szorítja, mely alatt a' habos, 's számos ránczokba szedett rokolya csak kissé ér térden alól, mit piros csizma vagy czipő egészít ki. — A' menyecskék fejőkön festett kendőt viselnek, mely alatt fejkötő szallag, és csipke szélekkel díszlik, többi viseletök mint a' lányoké. — öcsény egy fő, egy mellék és 12 kereszt utszából áll, — házak száma 441, — úrbéri telkek száma 73. — kisházas száma 92, — fekszik a' Bátta folyó partján, — előtte a' hegység felől a' két visnye, kis erdő mindegyik, veteményes és rakodó helyül használtatik, mik a' Bátta fokától egész szigetté képződnek. Jobbra az oltovány és körtvélyesi dűlők közt, a' Bátta partján széles árokkal és sánczal elkerített helyiség látczható egy épület romjával, hol a' nép monda szerint, a' török időben a szegzárdi basa kegyencz hölgye lakott, az ut mit Szegzárdról az említett török kisasszony várába csináltatott a' basa, az akkor nagyon vizenyős téren, talán a' nagy nehézségekkel járt, sokszor megátkozott fáradságos munka miatt, a' néptől elkeresztelve — máig is ördögvettetése név alatt esmeretes. — Balról: Szög — az egészet a' Bátta egy kanyarulata képezi az öreg visnye mellett, — Vincza, ingoványos hely volt, — Tejes szeg egész sziget a' Bátta és széles szombattá közt, füvéről neveztetik így, mit az állat fűvül igen szeret, de szénának nem való, mert öszve törik, — ha leszakasztjuk, tejszin nedv jő ki belőle, — Mánta és Mántamege — legelő részek, — Nagy és kis Karácsony, ez előtt tóság most legelő, — Babosgyür emelkedett hely a' Bátta partján, — Fehér part (:ifehéres talajjáróil neveztetett el,— :) Ravasz ( :nehéz bej árasáról mint hogy ez előtt vizzel volt körülvéve — neveztetik, :) Könczöl erdeje, ez előtt erdő — most szinte legelő (: Könczöl családról nyerte elnevezését:) öreg és kis csónak út, csaknem a' falutól — a' hegység felé, — a' sárvizéig szaladnak, mit az ez előtt nagyobb részint vizzel borított határon a' lakosság apadás alkalmával csónak járásul használt, — Felső és Alsó Sóós — ízes szénájáról neveztetett el, — közte van az úgynevezett Szilas domb, a' kerek és Pák tavak. Sármezeje szinte legelő a' Sárviz mentéoen, — Holt Sár dűlő szántóföld, a' hosszuér és sárvizek partján. — Hegyalja, magastelek, Szilasor, Görögszó, országúti, Gurovicza, v Strázsa hegyi, Sóakoli és Almási szöllő és szántó földekkel kevert dülózetek. — Tótvölgy, Ebestorok és előhegy szöllővel beültetett dülőzetek. — A' helység éjszakkeleti részén a' következendő helyiségek fekszenek: alsó és felső telek, szántóföldek, —' dobomya, egész a' detsi határig lenyúló süppedékes lapály, most legelő, — Csókás görönd, kis kerek erdő a' falu végén, mely még erdő volt, a' benne nagy mennyiségben tanyázó csókákról neveztetett el, — Egyházalja, közvetlen a' falu alatt elterülő legelő rész, mely egy régi — még most is látható Templom romjairól nyerte elnevezését, — Görzse és Vitokna, ez előtt tavak, most kiszáradva legelőül használtatnak, — Telekalji erdő, Simonvölgye, kölkedi katra, katra erdeje, ez előtt erdő részek, most legelő, — Tökök görönd je (:Tök nevű családról neveztetik:) a perecze fok mentében, — Dorgona, Lencsés, Szélesgyür, Csordások zátonya (:Csordás családról neveztetik:) Rétfarka erdeje, kaszállóul használtatnak, — melyek a

r kis Bátta és duna töltés közt fekszenek; — kenderes, kerenye tó, kispál lapálya, Rátczpáltava, Által erdő, az öreg és kis duna 's a' dunai töltéstől határoltatnak. — Belső Garabócz, Garabócz zátony, ózsáki tó, részint erdő részint kaszállók. — Tapasztó mellék, Templom hely, (:régi Templom romjairól neveztetik:) Benke lapja (:Benke családról neveztetik:) Gergely zátony, Somosgyür, gyümölcs görönd, Szilvás (:hajdan gyümölcsös kertek voltak e' helyen — arról neveztetik a' két utóbbi:) fehér zátony, fekete, zátony, magos és apró görönd, Orboszta, orboszta göröndje, — az ózsáki tó és kis dunával határoltatnak el. — Földházak göröndje (:régi épület maradványairól neveztetik így:) — a' kis duna és helység között vágynak még ezen helyiségek, magyar tava, (:Magyar-nevü családról neveztetik így:) erdő köze, puszta györke, kis Öcsény, Irtás, Józsa és kapanyit kaszállók. — Kelt Öcsényben Mart: 31

én 1865 Siáuschman ferencz Dávid Pál Biró V , jgyző m