Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila: Tolna vármegye múzeumának megalakulása és közművelődési tevékenysége a század első évtizedeiben

A szabadoktatás a századforduló Magyarországán három jól elkülöníthető ágra tagozódik. Ezek közül az egyik a burzsoázia és nagybirtokos osztály — így a kormány által is — támogatott irány volt. Ide tartozott a — főleg nemzetiségi területeken létrehozott — Szabad Lyceum, mely 1891-ben, és az Uránia Tudományos Színház és a vele kapcsolatos Tudományos és Közművelődési Egyesület, mely 1897—98-ban alakult meg. A másik két ágat a polgári radikális értelmiség intézetei (kiemelkedő a Társadalomtudományi Társaság tevékenysége), és a proletariátus 1902-ben Budapesten és környékén beindított első tanfolyamai jelentették. 7. kép: Wosinsky Mór arcképe az Űj Idők 1902. évi 24. számában Bennünket az első — a hivatalos támogatást élvező — irányzat érdekel közelebbről, hiszen Wosinskyék, főleg kezdetben, az előbb említett Urániával álltak kapcsolatban. Az Uránia tudományos színház „vetítőképes előadásokkal hódított tért, az Uránia tudományos egyesület pedig a tudományok terjesztésén túl a művészeteket akarta inkább népszerűsíteni. A századforduló után ez az egyesület is egyre inkább a munkásmozgalom tanainak terjesztését gátló reakció szolgálatába szegődik, pl. az ún. munkásgimnáziumok felállításával",

65 65 U. o. 349. 26