Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila: Tolna vármegye múzeumának megalakulása és közművelődési tevékenysége a század első évtizedeiben

olvasások szövegét a múzeumőrök, illetve felkért szakemberek (kórház-igazgató, gimnáziumi tanárok) írták, a szükséges diapozitívokat pedig vagy Budapesten készíttették, vagy Düsseldorfból kölcsönözték. ' Néhány felolvasást készen, filmekkel együtt az Uránia Tudományos Színháztól is kölcsönöztek. Ez azonban olyan költséges volt, hogy hamarosan áttértek a szemléltető anyag házi készítésére. A földszinti folyosó nyugati végét elrekesztették és az így nyert kis helységet megfelelő felszereléssel ellátott sötétkamrává alakították át. Néhány cím az 1905-ben tartott felolvasások közül:

49 Ács Lipót gimnáziumi rajztanár: „Raffael Santo kora és művészete". „A modern francia festészeti irányzatok". Dr. Tanárky Árpád kórházigazgató: „Egyiptom". Az Urániától kölcsönzött előadások: „A Magas Tátra", „Pompej és a római élet". Wosinsky Mór múzeumigazgató : „A világ teremtése a modern tudományok és a biblia szerint", „Az ember". Az előadásokat a Múzeumegyesület tagjai minden ellenszolgáltatás nélkül tartották, mivel a belépő jegyek árából befolyt összeg az egyesület pénztárába került. Az előadókat csupán a közönség érdeklődése jutalmazta volna, ez azonban egyenlőre a várakozáson alul maradt. Az egyesület 1905. évi jelentése szerint: „közönségünk több ízben gyéren jelent meg, sőt egy ízben az előadást meg sem lehetett tartani". Az első év bevételi mérlege is teljesen negatív volt: 1617 korona 24 fillért fordítottak az előadásokra, s ebből csupán 310 korona 24 5. kép: A múzeum régi kiállításának részlete 4ÍI U. o. 6—7.