Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila: Tolna vármegye múzeumának megalakulása és közművelődési tevékenysége a század első évtizedeiben

a korábban rendelkezésre álló összegből nem lehetett volna megoldani. Ennek szemléltetésére igen alkalmas az a kimutatás, mely a Múzeumegyesülettől 1901—1907 között kapott támogatást tünteti fel:

44 1901-ben nyújtott támogatás: 1892 Kor. 43 fill. 1902-ben nyújtott támogatás: 3826 Kor. 92 fill. 1905-ben nyújtott támogatás: 717 Kor. 24 fill. 1907-ben nyújtott támogatás: 190 Kor. — fill. A javítási munkálatok alatt a múzeum látogatása szünetelt, mivel az emeleti kiállítási anyagot a földszinten zsúfolták össze. Ezzel együtt szünetelt a gyűjtemény kezelésével kapcsolatos belső munka is. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a könyvtár ellenőrzésére 1904-ben kiküldött főfelügyelőségi bizottság a könyvtár elhelyezését célszerűtlennek találta, s úgy intézkedett, hogy a könyvek az egyik néprajzi terembe, az abban lévő néprajzi anyag pedig a folyosón nyerjen elhelyezést. Az így kialakított könyvtártermet kétfelé osztva, egyik része (a mennyezetig beállványozva) a könyvek elhelyezésére szolgáljon, másik felében pedig olvasó helységet alakítsanak ki. Ezzel egyidejűleg intézkedtek a felolvasóterem és a könyvtár fűthetővé tételéről is. Az így megfelelő körülmények közé került könyvtár növekedését a vásárlásokon kívül nagyban segítette, hogy a múzeum csereviszonyt alakított ki az ország más múzeumaival és tudományos intézményeivel, s a jó személyes kapcsolatok eredményeként a Közoktatásügyi Minisztérium és a Főfelügyelőség is gyakran ajándékpéldányokkal gyarapította azt. A könyvtár teljes anyagát tartalmazó katalógust Haugh Béla állította öszsze 1904-ben, s még ugyanebben az évben nyomtatott formában a közönség rendelkezésére bocsájtották.

45 Lényeges előrelépésnek tekinthető ez a közművelődés szempontjából, tekintve, hogy a könyvtár használati szabályzata szerint a múzeum könyvtárát bárki, díjtalanul igénybe vehette. A könyveket helyben is lehetett olvasni — ez a mai olvasótermi szolgálatnak felelt meg — és kölcsönzésüket is lehetővé tették. Egyedül a tanuló ifjúság esetében található némi megszorítás. Ök csak az iskola igazgatójának pecsétes, jótálló papírjával vehették igénybe a fenti szolgáltatásokat.

46 Az átalakítás következtében a múzeum — gyakorlatilag a födémjavítás kezdetétől, 1905. június 15-től 1906. májusáig — zárva volt. Közművelődési célokat ebben az időszakban csupán a múzeumegyleti felolvasások szolgáltak. Az emeleti nagytermet a főfelügyelőségtől kapott 100 darab székkel bebútorozták, majd a múzeumalap kamatainak terhére 287 koronáért bevezettették a villanyvilágítást.

47 A felolvasásokat két hetenként tartották 50 filléres belépti díj mellett, minden előadást a gimnazisták számára ingyenesen is megismételve. A hosszú és olvasott előadások azonban unalmasnak bizonyultak. Wosinsky javaslatára ezért — 1905 végén — a Múzeumegyesület Párizsból diavetítőt vásárolt, hogy az elhangzottakat képek segítségével szemléltetni tudják.

48 A fel44 Az 1902. évi adat csak a május 31-ig nyújtott támogatás, nem számítva ide a múzeumépítéshez adott 8000 koronát. 45 Haugh Béla : A Tolnavármegyei Múzeum Könyvtárának katalógusa. Szekszárd, 1904. 46 Tolnavármegye múzeuma könyvtári osztályának használati szabályzata. Tolnavármegye szabályrendeletei, 1906. Szekszárd. 1906. 47 A villany világítást Szekszárdon az 1900 szeptemberében a Siemens és Halske RT-vel történt megállapodás alapján vezették be. Az áramot gőzgéppel, majd a későbbiekben már részben nyersolaj motorral állították elő. Ezt a telepet a város 1909-ben saját kezelésbe vette, majd 1926-ban, mint korszerűtlent, felszámolta. {Vendel István: Szekszárd megyei város monográfiája. Szekszárd, 1941. 188. és 312.) 48 Wosinsky Mór—Kovách Aladár : Jelentés Tolnavármegye múzeumegyesületének 1905. évi működéséről. Szekszárd, 1906. 5. 18