Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gémes Balázs: A juhászok ládái és a juhászcéh kérdése Mezőföldön a XVIII–XIX. században

azt hogy az ollyan alkalmatossággal, elkövetni szokott példa adások, nagyon is vonzók; — a' több időkig gondosan öszve takargatott vagy ónoknak, egyszeri elköltése pedig, nagyon káros következéseket huz maga után; ezeknél fogva azon véleménybe vagyon a' Kiküldöttség, hogy Veszprém Vármegyének, a' rendet és erkölts javítást valóban elősegitő Czélerányos Levele, elfogadtatván; ezen Megyére nézve is ellehetne határozni, hogy a' Juhászok' Szentmihály napi lakozása jövendőre nézve, végképpen eltörültetvén, azok is mint más Cselédek SzMihály napkor ugyan de rendesen elszegődnének, és hogy ezen rendelés pontosan tellyeslttetnék, először is a' Megyében kihirdettetni 's a' Megyebeli Földes Uraságokat a' Köz munkálódásra felszóllitani szükséges volna, azután a' helységek Bíráinak arra leendő felvigyázást szorossan kötelességül tenni, kik mentek a' helységből, a' Juhászok közül lakozni? és az illyeneket az illető Fő vagy Alszolgabiró Uraknak tüstént bejelenteni, és 24. pálcza ütésekkel fenyíttetni; ha pedig Nemes Személy volna az ollyan Juhász, 24. ezüst forintokra büntettetne."

52 Erről a határozatról Komárom és Pest megyéket is értesítették

53 és teljes nézetazonosságukról biztosították Tolna megyét.

54 A rendelkezésre álló adatok alapján úgy látszik, hogy a határozat megvalósítása már sokkal nehezebben ment. A szomszédos megyék reagálása sem egyértelmű. 1837-ben Esztergom vármegye arról tudósítja Fejér megyét, hogy az ő megyéjükben „hasonló juhászi Lakozások nem divatoznak, 's így természetesen azok eltiltására nézve náluk szükség sem forog — a' Juhászok szegődése pedig némelly helyek kivételével majd altaljánosan egész Megyénkben Dömötör napjára esvén, alig fog eset előkerülni, a' hol kebelünkből az olly lakozásokra által ménőleg Juhász találtassék".

55 A többi megye — Tolna kivételével — nem is reagált az együttműködést célzó felhívásra. A szomszédos Tolna megyéből viszont már komoly eredményről is beszámolnak : „Már két év óta tartjuk tettleg fen azon végzésünket, mellynél fogva megyénkben a' juhászokat is az egyéb cselédek módjára szegődni kötelezvén, azoknak elébb Slmontornya mezővárosunkban évenként Szentmihály napkor szokott öszve sereglését, és annyi erkölcsi bajjal szövetkezett toborozását megszüntettük." Ugyanakkor azt is megírják, hogy a Szent Mihály napi juhászösszejövetelt tiltó megyei rendeletet az esetleg Fejérbe készülő megyebéli „Illetőknek a'hozitartása végett köz hirré tenni nem késtünk".

56 Fejér megyében komoly gondot okozott a határozat végrehajtása. A legnagyobb problémát az okozta, hogy az összejövetelek színhelye, Székesfehérvár szabad királyi város nem értett egyet a megye álláspontjával. Miután a tilalomnak a megye, illetve a szomszédos megyék területén történt kihirdetése nem járt a kívánt eredménnyel, azt ismételten megújították, s a nagyobb eredményesség céljából a megye újból hivatalosan is megkereste a városi magisztrátust.

57 A város tanácsának állásfoglalását érdemes részletesen idéznünk : „... mindenkor a' jó rendnek fentartására különös figyelmünket fordítottuk, ugy a' ki jelelt napon a' Rendet és köz Csendet eszközleni, és a' gántsoskodások 's vétkek akár mely nemét is szigorúan fenyíteni nem tsak törvényhatósági jogainknak, sőtt kötelességünknek is ösmérjük. — Egyéb eránt jóllehet a' Tetes Ns Vármegyével való jó egyet-értésnek fentartása valóban legnagyobb óhajtásunk; őszintén még is megvallani kenteiének vagyunk, hogy az érintett betses levele annál is kedvetlenebb helyheztetésbe ejtett bennünket 's aggodalmunkat neveié mint hogy egy részről az által, ha az idegenek e' varostol eltilttatnának, e' városi mesteremberek és vendégfogadósok 52 SzAL. 1835. 4. fasc. 2377. 53 U. o. M SzÂL. 1835. 5. fasc. 2613. 55 SzÂL 1837. 4. fasc. 2450. M SzÁL. 1837. 4. fasc. 2556. 57 SzÁL. 1838. 4. fasc. 2860. 185