Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila: Tolna vármegye múzeumának megalakulása és közművelődési tevékenysége a század első évtizedeiben

elhelyezésére ott már nem maradna hely. A régészeti anyag viszont már két éve ládákba csomagolva, hozzáférhetetlenül áll, s végleges elhelyezését tovább halogatni nem lehet. Apponyi nevében is szólva, a következőket javasolta: 1. A kulturális célokra felvett 268 000 forintból fennmaradt összeget és annak eddigi kamatait tegyék le egy önálló múzeumépület építésére. Ez kamatozás útján rövid idő alatt akkora összeggé nőne, hogy a mellé kérendő kormánysegéllyel együtt már lehetővé tenné különálló épület építését és fenntartását. 2. A főgimnázium mellett lévő telekből a múzeum számára — melynek céljai a gimnáziuméhoz amúgy is közel állóak — ingyen telket biztosítsanak. 3. Kérelmezzék a vallás és közoktatásügyi minisztériumnál, hogy a főgimnázium számára megszavazott 100 000 forintot mintalapot, csak mind a nyolc osztály megnyitásakor adhassák át végleg, addig csak a megnyitott osztályok arányában az évi kötelezettség megfelelő hányadát. A múzeumépület elkészültéig pedig engedjék át múzeum céljára a használatra amúgy is csak fokozatosan kerülő tantermeket. Wosinsky felszólalása után az alispán — támogatva az elhangzottakat — bejelentette, hogy amennyiben a múzeum kérdése így megoldódna, a megyeháza épületén sem kellene a tervezett nagy átalakításokat végrehajtani. Az eredetileg tervezett összeg csaknem felét így meg lehet takarítani. A két beterjesztés alapján a törvényhatósági bizottság határozatot hozott: az önálló múzeum létesítéséről, valamint 3000 forint tőke letételéről, melynek kamatai a múzeum építésére és fenntartására fordítandók. Elhatározta továbbá, hogy kérvényt intéz a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz a fenti 100 000 forint fokozatos átadása és a megmaradó tőkerészlet kamatainak a múzeum céljára történő felhasználása engedélyezéséért. 3. kép: A múzeum épülete 1902-ben 11