Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila: Tolna vármegye múzeumának megalakulása és közművelődési tevékenysége a század első évtizedeiben

Miután a múzeum ideiglenes elhelyezésére a közoktatásügyi miniszter engedélye megérkezett, megkezdődhetett a tulajdonképpeni múzeum szervezés. Első lépésként az 1897. október 16-án tartott közgyűlésen a törvényhatósági bizottság tagjai közül megválasztották a „vármegyei múzeumbizottságot". A bizottság védnöke gróf Apponyi Sándor, elnöke pedig Wosinsky Mór lett. Következő évben a múzeumbizottság munkájaként készült el a vármegyei múzeum alapító okirata.

31 Mint különösen lényegest, a 2. §-ban foglaltakat idézzük. A múzeum célja tehát: a) A múlt főleg helyi jelentőségű régészeti, geológiai, történelmi, művészeti, irodalmi, és műipari emlékeinek és maradványainak; b) a jelenkor történelmi emlékeinek természetrajzi, táj- és népismereti adatainak, az ipar és művészet remekeinek összegyűjtése, rendezése s tanulmányozás végett való kiállítása e végből: a. alkalmas módon felügyeletet gyakorol a vármegyei véletlen leletek fölött; b. az anyagi körülményekhez képest vásárlások által megmenti a museumra nézve érdekes tárgyakat a megsemmisítés vagy elkallódás veszélyétől; c. ha szükségét látja a vármegye területén fontosabb régészeti leletek helyén szakszerű ásatásokat rendeztet; d. elfogad a tulajdonjog fenntartása mellett is megőrzés és kiállítás végett régészeti és művészeti műkincseket, műipar remekeket s a vármegyei természetrajzi és néprajzi viszonyokat jellemző tárgyakat; e. a museum gyűjteményét nyitva tartja nemcsak á közművelődés iránt érdeklődő közönség, de a helyi és közelvidéki tanodák előtt is. Evvel egyidőben készült el — ugyancsak a múzeumbizottság munkájaként —• a múzeumi szabályrendelet.

32 Ebből kiderül, hogy a múzeum szakmai főhatóságai a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium, valamint a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége lettek. Az intézmény igazgatását pedig Tolna vármegye „közönsége" — vagyis a megyegyűlés — a múzeumi bizottság útján gyakorolja. A bizottságnak az alispán, a vármegyei főjegyző, a múzeum igazgatósága és osztályőrei hivatalból tagjai voltak. Meghatározták továbbá, hogy a múzeum négy osztályból: a) régészeti, történeti és numismatikai, b) természetrajzi, c) népismereti (néprajzi), művészeti, iparművészeti gyűjteményekből, valamint d) könyvtárból és okirattárból álljon. A gyűjtemények megtekintését hetenként két napon tették lehetővé. A kijelölt napokon kívül a beléptidíjat egy koronában állapították meg. Nagy a valószínűsége, hogy az alapító okirat és a szabályrendelet megszövegezésénél alapul vették más múzeumok hasonló okiratait. Az ilyen minták kérése a már működő társintézményektől általánosan elfogadott gyakorlat volt, mint ahogyan azt a múzeumépület tervrajzainál is látni fogjuk. A két fenti irat esetében azonban erre vonatkozó adataink nincsenek. így az sem kizárt, hogy a múzeumok és könyvtárak országos felügyelősége nyújtott e téren segítséget. A belügyminiszter 1898. november 28-án kelt jóváhagyásával a fenti szabályrendeletet elfogadta. A harc első szakasza ezzel lezárult. Megalakult a megyei múzeum, s ha kényszerű körülmények között, szívességből átengedett helységekben is, de megnyithatta kapuit a közönség előtt. A gimnázium épületében bemutatott kiállítás nem volt több és nem volt kevesebb annál, ami az adott időszakban országosan, sőt Európa-szerte elfogadott 31 Csak a BÁM múzeumtörténeti iratanyagában lévő alapító okirat-tervezet állott rendelkezésemre. Tekintve, hogy nincs nyoma a tervezet módosításának, ennek alapján ismertetem az okiratot. M Mészáros Gyula tévesen teszi a két okirat keletkezését 1897-re, feltehetően Haugh i. m. 96. oldalon lévő félreérthető mondata alapján. 12