Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila: Tolna vármegye múzeumának megalakulása és közművelődési tevékenysége a század első évtizedeiben

Az 1896. március 28-án tartott közgyűlésen a törvényhatósági bizottság már ennek alapján intézkedett a felállítandó múzeum ügyében: határozatot hozott a vármegyeház kertjével szemben álló magtárépület megvételéről.

26 Wosinsky tehát jó érzékkel építette terveit a milleneumi esztendőre. Arra azonban ő sem számíthatott, hogy a törvényhatósági bizottság gyűlésein elhangzott lelkes szavak mögött egészen más jellegű szándék rejlett. A magtárépület megvétele után hirtelen kiderült, hogy a megyeháza épülete igen szűk. így az abban lévő istállót, pajtát, a szolga lakását mind a volt magtárba kellett átköltöztetni, és a múzeum céljára megvett épületben egyedül a múzeumnak nem jutott hely. Ujabb lehetőséget kellett tehát keresni. Kapóra jött, hogy a törvényszéki palota építkezése ekkor már befejezéséhez közeledett.

27 így rövid időn belül várható volt a börtön átköltöztetése az új épületbe. Az alispán erre épített újabb tervét elfogadva, újabb határozat született. E szerint a felvett 268 000 forintos kölcsönnek a szekszárdi, bonyhádi és gyönki gimnáziumok javára lekötött részéin felül megmaradó összegből, valamint a főgimnázium létesítésére megszavazott, s kamatozó tőkeként kezelt 1 000 000 forintnak az 1897. január l-ig járó kamataiból közel tizenkét és félezer forintot a magtárépület és a felszabaduló börtönhelyiségek átalakítására fordítanának.

28 A börtön apró boltíves celláit egybenyitva, ott kívánták elhelyezni a levéltár egy részét, a múzeumot, a királyi államépítészeti hivatalt. Bővíteni akarták továbbá a tiszti ügyészi, központi főszolgabírói, árvaszéki, számvevőségi és központi közigazgatási kiadói hivatalt. Wosinsky felismerte, hogy ez az újabb határozat — ugyanúgy mint a korábbi — főként azt a célt szolgálja, hogy a vármegyeház belső helyproblémáit a múzeum elhelyezésének ürügyén oldják meg. Apponyi Sándorhoz intézett levelében a következőket írta: „M. gr. Űr! A szükséges actáknak ügyes bajos előteremtése okozza, hogy eddig késtem a szóbelileg megbeszélt előterjesztés, elkészítésével melyet bátor vagyok mellékelten azon kérelemmel megküldeni hogy M.-od azt áttekintve, esetleg törléseket vagy megtoldásokat azon eszközölni kegyes lenne. Szükségesnek tartottam ez ügyben hozott határozatokat összegyűjteni és hiteles kivonatokkal documentálni, mert még a centrumban is vannak akik egyik-másikra már nem emlékeztek. De e határozatok így egybe gyűjtve nagyon érdekesek. Maga az ügyre vonatkozólag a sok lelkes beszéddel szemben csak a rideg tétlenség áll mely ad graecas calendas szeretné azt helyezni, de mint ürügy mily jó volt ez istálló megvételére, a hivatalok kibővítésére! s érdekes mily következetesen cseppent ki mégis mindég. De ha most sikerül a terv akkor magtárból, istállóból, börtönhelységből megtisztulva fog az eszme kikelni és megvalósulni."

29 A levél végén említett tervet a törvényhatósági bizottság 1897. augusztus 13-i közgyűlésén adta elő Wosinsky.

30 Kifejtette, hogy a börtönátalakítás jóval többe kerülne, mint amennyit arra eredetileg terveztek, veszélyeztetné az épület állagát és egyébként is annyi igény merült fel a helyiségekre, hogy a múzeum 26 Különnyomat Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának Szegzárdon 1896. évi márczius 28-án tartott rendes közgyűléséből 166. sz./rkgy. 1896. (BÁM múzeumtörténeti iratanyag.) 27 A törvényszéki épület egy részét már 1890—91-ben átadták, s a megyeházán csak a börtönök maradtak az építkezés teljes befejezéséig. 28 Különnyomat Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának a Szegzárdon 1896. évi augusztus hó 13-án tartott rendes közgyűléséből. 378. sz./rkgy. 1896. (BÁM múzeumtörténeti iratanyag.) '"•> Wosinsky Mór levele gr. Apponyi Sándorhoz. Dátum és aláírás nélküli, kézírásos fogalmazvány. (BÁM múzeumtörténeti iratanyag.) 30 Különnyomat Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának Szegzárdon 1897. évi augusztus hó 13-án tartott rendes közgyűléséből. 271/rkgy. 1897. (BÁM múzeumtörténeti iratanyag.) 10