G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Szakály Ferenc: Források Tolna megye XVII. századi történetéhez

ban bele capoth,6 Zereny

7 és Eőrsy Péter

8 és többiek. Igj kölleteth Vayda Christoffnak,

9 ky sogores volth, birnya azt az jószágott és minden igasságctt kezekhez adny,

10 az ky melleth ky vehesse az kapdosok kezéteől, az minth kyes vödthe az feyedelmek ereyével. Nem sokáig bírhatta, hanem Zenán passa Besperímeöth hogj meg vewé,

íl megint el pustolth az jóság, hanem mostan kezték meg wlny az falukoth és minthogj igen meszi vagion teőlünk,

12 megint bele kaptának némeölyek, odajs, ideis húzzák az szegénységeth és megint el köl pustolny, hanem nem

13 látta eő Nagysága privilégiumomoth, oltalmazon eő Nagysága etc. Jelzete: OL P. 419. Károlyi nemzetség (budapesti) levéltára. Bosnyák család levéltára. Fasc. 1. Nr. 52. G. Értsd : ki eat, ki iáét a helységet foglalta el és adóztatta a maga sízámára. 7. Azaz: Zrínyi. Itt nyilván a Sziget elestét megelőző foglalásokról van szó, hiszen a H/b. alatt közölt jegyzékben a Zrínyiek már nem szerepelnek a birtokok bitorlói között 8. Eőrsy Péterről — aki az 1590-es években bitorolt számos Anyavárhoz tartozó falut — lásd: Takáts Sándor, Egy hős kapitány halála. Szegény magyarok. Genius Kiadási, é. n, 249—262. l. 9. Vajda Kristóf Győrben szolgált, s ott „militum nostrorum Hungarorum in praesidio nostro Jauriensi capitaneus"-,nak mondja Rudolf király egyik, 1591-es mandátuma (Bosnyák es. lt. Faisc. l. Nr. 16.). Mint az egyik legerősebb dunántúli végvár főtisztjének már nagyobb lehetősége volt a család Duna menti birtokainak kezelésére, megvédésére. 10. Értsd: a család birtokjogait igazoló okleveleket. 11. Számán nagyvezér 1593. október 6-án foglalttá el Veszprémet. A falvak nyilván nem kifejezetten ekkor, hanem a következő évek e térségben folyó ütközeteinek, várvívásainak következtében pusztultak el (ezekről lásd: Rónai Horváth Jenő, Miagyar hadi krónika. A magyar nemzet ezeréves küzdelmeinek katonai története. II. Budapest, 1897. 113. sköv. 1.). 12. Vagy Surányról (Nyitra megye), Bosnyák birtokáról, vagy pedig Fülekről (Nógrád megye) van szó, ahol Bosnyák főkaptány volt. 13. Rövidített szó valószínű olvasata. Véletlenül és feleslegesen kerülhetett a szövegbe, a feljegyzés készítője ugyanis pontosain arra hivatkozik, hogy az a személy, aki előtt a per foliyik, ismeri a család jogibáatosító iratait. 272