G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Szakály Ferenc: Források Tolna megye XVII. századi történetéhez

b) 1590 körül.

1 Feljegyzés azokról, akik az anyavári uradalomhoz tartozó falvakat birtokolják Memóriáié, Ania várához tartozók ez megh nevezőt faluk: Ania: Örsi Pétör bíria

2 Kaimat : Örsi Pétör bíria Gencz: Őrsi Pétör bíria Marton: puzta Kápolna: Örsi Pétör bíria Sáfár földhe : tholnayak bíriák Mede: Örsi Pátör bíria Hogy: Örsi Pétör bíria Hódos:

3 Feölsőbelcz: Ferencz deyák bíria Hamar földe: puzta Nana: Örsi Pétör bíria Zend: puzta Bikád: Fekete Máthé bíria Ok: Gerenás : Gerke : Zigetf w : Dews: Taba: ráczok laknak rayta Gyeörgy: Kanisára bíriák Byk: Tengölicz: puzta, tolnayak'

1 bíriák Moniaros: puzta Hagymás: Kanisára bíriák Agiagos : Kanisához bíriák Habot: Kanisára bíriák Egyházas kozár: Kanisára bíriák Zabar: puzta Varias: Kanisára bíriák Olaz Falu: Kanisára bíriák Tekére: Kanisára bíriák Békató: Kanisára bíriák Haab: Kanisára bíriák Gerenies: Kanisára bíriák Thethws: Kanisára bíriák Kániaf alva : Vazar: Kanisára bíriák Felső Bagion : Kanisára bíriák 1. Az irat — egyébként egyszerű XVII. századi másolat — nyilvánvalóan a Il/a. alatt kiadott memóriáié melléklete, az abban említett Vajda Kristóf-féle birftokvisszaszerzési akció során jöhetett létre, s annak felmérése, hogy ki ellen keGil pert indítani. Mindenképpen Kanizsa eleste — 1600 — előtt kellett keletkeznie, hiszen a jegyzékben szereplő falvak jórésze ehhez a várhoz adja magyar adóját. A keletkezési időpont közelebbi meghatározását is lehetővé teszi Ernő főhercegnek, a Hadi Tanács elnökének 1591. január 27-én kelt mandátuma, amellyel megparancsolja a veszprémi és várpalotai kapitánynak, hogy Vajda Kristófot és a Pásztóy familliát védelmezzék meg Anyavára tartozékainak — s különösen Hencsének — birtokában Eőrsi Péterrel, a veszprémi lovasok kapitányával szemben. (Bosnyák család levéltára. Ease, l. Nr. 15.) A feljegyzés valamivel korábban, tehát az iS&O'-as évek legvégén vagy 1590-ben kerülhetett papírra. 2. Eőrsi Péterre lásd még az I. és Ufa., illetve d. jelzésű forrást! 3. Mivel nincs feltüntetve, hogy ki birtokolja, vagy nem tudták azt megállapítani, vagy pedig az ilyen birtokokat már korábban visszaszerezték. 4. Így, „tolnailak" helyett. 18 Balogh Ádám Múzeum évkönyve 273