G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)
Mészáros Gyula: A Mözs-szárazdombi X–XI. századi magyar köznépi temető
30. Szőke B., Rég. Tan. I. 92. 1. „ ... a Kárpát-medence kora Árpád-kori köznépi temetőiben pedig aránylag gyakori lelettárgy." 93. 1. : „Megjelenésük ideje kb. azonos az egyszerű s-végű karikákéval". 31. Szőke B. megállapítása szerint: „ . . . az egy szál huzalból alakított hurkos-kampós nyakpereceknek ez a fajtája . . . jóval ritkábban fordul elő ... A sodrott nyakperecekkel egyidőben, a X. század utolsó harmadában jelentek mag". (Rég. Tan. I. 93. 1.) 32. Szőke B., Rég. Tan. I. 66. 1.: „A honfoglaló magyarsággal együtt jelent meg a Kárpát-medencében." 33. Szőke B., Rég. Tan. I. »0. 1. : „A férfiak viselete." 34. Szőke B., Rég. Tan. I. 63. 1. : „Nyitott pántgyűrűk. 7." 35. Török Gy., Halimba—Cseres X—XII. századi temetője. Fol. Arch. VI (1954) 95—105. 1. 33. Kralovánszky A., Adatok az ún. S-végű hajkarika etnikumjeiző szerepéhez. Arch. Ért. 83 (1956) 2. 20-6—212. 1. 37. Szőke B., Rég Tan. I. 87. 1.: „A fej ékszerei." 38. Szőke B., A bjeloibrdoi kultúráról. Arch. Ért. 86 (1959) 1. II. csoport 1: „Honfoglalásíkori formákból továbbfejlődő ékszerek: a) A nyitott pántgyűrűk díszesebbekké válnak." 39. Tettamanti S., A Zalavár községi 1. számú XI. századi temető. Arch. Ért. 98 (1971) 2. 216"—244. 1. 40. Szőke B., Rég. Tan. i., n. : Kora Arpád-kor. 5. Zárt karikagyűrűk. „ . . . főleg XI—XII. századiak." 41. Hampel, J., Alterthümer . . III. Atl. l. Bácslkeresztúr: Taf. 35,1. 3—6. „S"-karikákkal, zárt állatfejes karperecekkel. 2. Pilin: Taf. 528. 1., Grab 18.; Szőke B., Rég. Tan. I. XV. t. 9: Bjelo Brdo. 42. Cs. Sebestyén K., A magyarok íjjá és nyila. Dolg. 8. (1932) 197—266. 143. Hampel, J., Alterthümer ... I. 175. 1. Fig. 416. Tuzsér. 44. Fettich N., A honfoglaló magyarság fémművessége. Arch. Hung. XXI. (1937) CXXXI. t. 7. Karos. (Deltoid alakú nyílhegyekkel). László Gy., i. m. XXIX. t. A beregszászi lelet. Hampel J., i. m. III. Atl. Taf. 527. Pilin „Sirmánhegy" 16. Grab 2. Bálint A-, A szakáiháti Árpád-kori temető. Dolg. XII (1936) 1—2. — Kétágú nyilcsúcs kettő volt a szakáiháti temetőben, melyeket Bálint A. a X. sz. végére és a XI. sz. eleiére datál. 45. Mészáros Gy., A szakcsi X. századi temetőmaradvány. Arch. Ért. 89 (1962) 2. 201—210. 1. 46. Szőke B., Rég. Tan. I. ... : A tiszaberceü honfoglaláskori női sírban a lábszáraik között nyíicsúcs. 47. Bálint Cs. a vas körüli babonákkal hozsza kapcsolatba. Hivatkozik Hódmezővásárhely-Nagysziget ,,m" sírjára és a Koroncó-bábotai leletre. (Bálint Cs., MFMÉ 1968 47—89; 64. 1.) 48. László Gy., i. m. 482 1. László Gy. csak egy-két avar sírnál találta nyomát, hogy „a sírba lőtt nyílvessző belefúródott a sír földjébe". 49. Dienes I., AAA VII. (1956) 256—258, 1. 50. László Gy., i. m. 87—89. 1.; Bálint Cs-, i. ím. Lásd: 43. jegyz. 51. Dienes 1., A honfoglaló magyarok lószerszámának néhány tanulsága. Arch. Ért. 93 (1966) 2, ,1. kép 2. 52. Hampel, J-, Alterthümer . . . III. Atl. — A korai előkelő sírokban éppúgy előfordul, mint a köznépi temetők sírjaiban: Bezdéd: Taf. 359., Szoiyva: Taf. 402,., Gombás- Taf. 371., Kecskemét: Taf. 376, 378., Pilin : Taf. 336, 524., Bihar: Taf. 507. stb. 53. Uzsoki A.—Szőke B., Honfoglaláskori magyar sírok Páliban. ARRABONA 2 (I960) 5—9. 1. 54. Kiss A., i. m. 55. Tettamanti S., i. m. 221. 1.: „Vas kések". 56. Fiad-Kérpusztához : Szőke B., i. m. 32. 1.: „A harmadik csoport temetői". 1. 57. Tettamanti S., i. m. 221. 1. 58. Hampel, J., Alterthümer II. Taf. 434. Grab 3. Abb. 6—7. Tuzsér. 59. Mészáros Gy., i. m. 11. kép. GO. Patay P., A Rád-kishegyi X. századi magyar temető. Arch. Ért. 84 (1957) 58—66. 1. 61. Hampel, J., Alterthümer II. 543—<544. Fig. i. „Pfriemenartiges Geräth aus Eisen: Lag in der Bauchgegend". — A szöveges kötet Kecskemétről összesen négy ilyen tárgyat mutat be (Fig. 909—912). Férfi és női sírokból kerültek elő. 62. Páráucz M., Dolg. 1943 183—192. 1. LXII—LXVI. t. 63. Tettamanti S., i. m. 6. kép 14.—81. sz. női sírból. 64. Olasz E., Árpád-kori temető Kardoskúton. Arch. Ért. 81 (1954) 196—201: 2. kép 1—2. 65. Az avar és a honfoglaláskori magyar edények összetéveszthető hasonlatosságára László Gy. ifi rámutatott: „ . . . alapjában véve nem különböznek az avar edényektől". (László Gy., i. m. 360. 1.) 66. Fehér G., A bulgáriai szláv kerámiára vonatkozó legújabb irodalom. Arch. Ért. 81 (1954) 90— 96: 1. kép 4. 67. Török Gy., A szobi Vendelin-földek X—XI. századi temetője. Fol. Arch. 8 (1956) 129—136. 1. 68. Bona I., Honfoglaláskori magyar sír Dunaújvárosban. Arch. Ért. 98 (1971) ,2. 170—il75. 1. 69. Szőke B., Rég 1 . Tan. I. 28. 1.: ,,A köznépi temetők főbb csoportjai. Az első csoportok temetői. 1. Szentes." 70. László Gy. megfigyelése szerint a magyar honfoglalás korában „a többség homokos dombhátakat választott temetőként." (László Gy. i. m. 483. 1.);. Patay P., Adatok a nógrádi dombvidék X—XI. századi településtörténetéhez, Arch. Ért. 84 (1957) l. 58—66. 1. 71. Párducz M., i. m. 72. Szőke, B., Spuren des Heidentums in der frühmittelalterlichen Gräberfeldern Ungarns. Studia Slavica 2 (1956) 119., 124. 1. Hasonló jelenséget figyelt meg Török Gy. a halimbai temetőben: Török Gy., i. m. (lásd: 3. jegyz.), de ezek inkább kerek foltok. 73. Lásd: 1. sz. jegyzet. 74. Szőke B., Adatok a Kisalföld IX. és X. századi történetéhez. Arch. Ért. 81 (1954) 2. 75. Wosinsky M., Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig. II. Bp., 1896. 76. Szőke B., Rég. Tan. II. Bp. 1962 60. 1. 77. U. o. 552. (Kajdacs). .78. U. o. 931. (Szakály). 79. Mészáros Gy., i. m. 80. Mészáros Gy-, Honfoglaláskori sírlelet Nagyszoikoly határából. A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum Tudományos Füzetei 2. Szekszárd, 1962. 81. Mészáros Gy., A szakcsi X. századi temetőmaradvány. Arch. Ért. 89 (1962) 2. 207. 1. III. a. 46
