G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Kozák Károly: A szekszárdi bencés apátság feltárása III.

15. A dolgozatban közölt rajzokat Kozák István, a fényképfelvételeket a szerző készítette. 16. 1968-ban, taaiultnányutaim során, meglátogattam a Wadi Natrum három ma is működő kop

L kolostorát. A iSzant Makariog kolostor teimplo-máínak oltárépítményében több szent életű szerzetes vászonba csavart földi maradványát őrzik. 17. A sír feletti ajtó (kapu) maradványa — a terepadottságokat is figyelembe véve — arra utal, hogy a kolostor a templomtól D-re állott. Erre következtethetünk a hódoltság után (Mérey és Trautsohn idejében) ezen a részen felépített épületek helyéből is. 18. Franciaországi tanulmányutam (1964) során, Poitiers körzetében láttam egy román kori templomot, amelynek főhoiriíokzatába egy korábbi szarkofágot építettek. A szarkofág tengelye és síkja azonos volt a homlokzat síkjával. A szarkofágot jól láthatóan — bizonyára kegyeleti célzattal — helyezték el a homlokzat D-i sarkánál. Később a szarkofágot feltörték, kirabolták. (M. Erik Dahl: Nuaillé-sur-Boutonne. Congrès Arch, de France Arleans., 1956. 297—303). 19. Kozák K-, i. m. (1970) 2. es 4. kép, valamint (1971—19712) 1. kép. 20. Kozák K., i. m. (1970) .169—170. 1. 25—26. kép. 21. Már 1960-ban, a próbaásatás idején taJiáltunk őskori edénytöredékeket és egy idoltöredéket a Vármegyeháza ÉNY-i sarkától DNY-ra ásott „A" jelű kutatóárokban. (Kozák K., i. m. [1970] 172—174. 1., 30'. kép). 22. Kozák K., i. m. (1971—1972) 2., 8., és 34. kép. 23. U. o., 255, 1. — 32. kép 13. sz. metszet. 24. Erre a csontvázra bontottunk rá már 1960-ban az ásatás megkezdésekor a II/A szelvényben. Az akkor készített metszetrajzon jól látható a D-i kápolna és a sír téglafalának viszonya és a rétegződés is (Kozák K., i. m. [1970] 170—171. 1. és 27—28. kép). 25. 32. kép 14—116. sz. metszet. 26. A feltárás során nem került elő oJyan padlómaradvány, amelynek alapján e két darab korát és helyét megállapíthattuk volna. Valószínű azonban, hogy azok a templom középkori padlójához tartoztak. 27. E ,,kút"-at jelöli a Megyeházának egy 1804-ben, s egy másik, 1825-ben készült alaprajza, amelyeket a Megyei Levéltárban őriznek. (Lehetséges, hogy eredetileg e helyen valóban kút volt, s azt csak később, a Megyeházának ma ismert formában való kiépítésekor alakították át a villámhárító aknájává, száraz kúttá. A jelzett mélységnél azonban tovább nem hatoltunk le, de a város szintjéből kiemelkedő dombon valószínűleg mélyebben található a vizet adó réteg.) 28. Kozák K., i. m. (1971—1972) 238—236. 1. és 20—23. kép. 29. Fejér Gy., Cod. Dipl. I. és HI/2. (,, . . Quarta Zaczard nominatur quae sub Nogseg sita est; et commune dimittimus cum m eis success oribus; tarn terris, quam silvis, vineis et piscinis, airunddmetis et foenis, excepto nemusiculo quodaim, quod cointiguum est Ecclesiiae S. Benedicti, quod sibi soli pertinet

. . .") — Kovács A., Szekszárd és I. Béla király Tolnamegyei Újság V. évi. (1923. április 1.) 13. sz. Húsvéti melléklete. 2—3. 1. 30. 9. sz. jegyzetben említett munkák és K. Kozák, Eglises a abside en hémicycle dans la Hongrie du Xle s. Acta Arch. 25 (1973) 177—204. és Fig. 14. 31. Horváth M., i. m. 252. IL — Képes Krónika (Ford. Geréb László, 1971) 111. 32. Budán, Diósgyőrben, Siklóson és még több helyen a várkápolna szentélye a várfalak síkja előtt helyezkedik el. 33. E folyosó pilléreit jelzik a 27. sz. jegyzetben említett alaprajzok. 34. V. ö. : 1—2. és 4. sz. jegyzet. 35. AZ ásatás anyagának további feldolgozását is a Szekszárdi Múzeum Évkönyveiben kívánjuk közreadni. 202