G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Mészáros Gyula: A Mözs-szárazdombi X–XI. századi magyar köznépi temető

ban feküdt egy-egy kisebb vaskarikának 3, illetve 2 erősen oxidálódott darabja (40. kép 4 és 41. kép 2—3). b) Vasszilánk Kampó formájú, ismeretlen rendeltetésű vasszilánk-, vagy pánttöredék feküdt a 25. sz. gyermeksír vázának jobb vállcsúcsán. Mivel a sínmellékletek között vas nyaklánc is szerepel, esetleg annak letörött, kapcsoló szerkezetére lehetne következtetni. 8. Agyagedény (10—11. kép) A temető egyetlen edénymelléklete a 81. sírban volt, serdülő gyermek vázának jobb válílrészéhez támasztva. Fül nélküli típusú, kissé nyújtott retek alakú bögre. Közvetlen a keskeny, ferdén felálló perem alatt egy sor ujjbökéses dísz sekély, elmosódott nyomai láthatók. Az edényt a vállán és a nyak tövében körbefutó, két szalagban felrakott, fésűs-hullámvonalas dísze az avarkori

; hasonló díszítésű edények típuskörébe sorolja.

65 A kézikorongon készült edény szabálytalan négyszöggel keretezett, alig kidomborodó fenékbélyegének középponti rajza elmosódott. Mindössze egy, közepénél megtört átlós vonal vehető ki a keret belső mezőjében. Az átló két sarkot köt össze. Ez a ritka fenékbélyegváltozat a bulgáriai Ködiköj egyik ilyen, átlós-négyszöges szláv fazekasjegyére emlékeztet.

66 Török Gyula a Szob-Vendelin-földek X—

XI. századi temetője edénymellékletes sírjainak felmérése során megfigyelte, hogy az ezredfordulón gyakori edénymelléklet „a sűrű, XI. századi részben... már nem volt". Ugyanakkor Halimbán „az edények sírbatételének szokását az egykorú lakosság tovább őrizte a XI. század első felében is".

67 A mözsi edény, forma és díszítmény tekintetében rokonságot mutat az aránylag közeli Dunaújváros honfoglaláskori, előkelő magyar leánygyermek^sírjának agyagedényével.

68 Mözsön az edénymelléklethez két sima, nyitott pántgyűrű is csatlakozik, mint a honfoglaláskori magyar köznépi temetők egyik kedvelt ékszere. Mözs agyagedényes sírját — fentiek figyelembevételével — a X. század, utolsó negyedébe helyezzük. 9. Érem (13. kép 2) Salamon dénára a 44. zablamellékletes férfisír vázának lábfejei feletti rétegből, szórványleletként került elő, két darabra törött állapotban, ugyancsak töredékes „S" végű hajkarika társaságában (13. kép 1). 13. kép Szórványleletek a 44. zablás sír feletti földrétegből; 1. „S"-karika (töredékes); 2. Salamon dénárja 41