G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Mészáros Gyula: A Mözs-szárazdombi X–XI. századi magyar köznépi temető

3. Csíptető A népvándorláskori sírleletek között előforduló bronzcsíptető a honfoglaláskori temetők anyagában már ritkább. A Tolna megyei Szakcs X. századi gyermektemetőjének 5. sírjában sima bronz huzalnyakperecre húzva feküdt bronzcsipesz.

59 Vasból készült változatát ismerteti Patay Pál a Rád-kishegyi X. századi magyar temető 15. sírjából.

60 Ilyen vas piperetárgy került elő — erősen töredékes, részben eloxidálódott állapotban — a mözsi temető 41. fegyveres férfisírjából. (38. kép 7). 4. Vas ár Közepénél deltoid alakban kiszélesedő, tompa hegyű, árszerű vas eszköz került elő a 8. női sír váza mellől, a jobb könyökhajlásból. Nyélnyújtványán a faborítás nvomokban megmaradt (21. kép). A kecskeméti honfoglaláskori temető női és férfi sírjainak vas ár mellékletei között a mözsi típusnak egészen szoros analógiáival találkozunk.

61 i^^lénél envbén megvastagodó, nyúlánkodott testű vas ár feküdt a mözsi temető 9. gazdag női sírjában, a koponya bal oldala mellett (29. kép 9). Vas ár szerepel még Mözs 80. női sírjának mellékletei között, szintén a bal halánték tájáról. Egyszerű típus: vas pálcika, rövid nyélnyújtvánnyal, a hegye felé fokozatosan elvékonyodó testtel (39. kép 3). 5. Vas tű Három példányban került elő vas tű a mözsi temető két női és egy gyermeksírjából, mindhárom esetben a váz bal oldaláról. A 9. rozettamellékletes női sír vázának bal mellkasrészén (29. kép 8) és a 25. gyermeksír vázának bal lábszára mellől (40. kép 7); végül a 78. női sír vázán, a bal arcrészről, utóbbinál vékony, henger alakú velős csontból készült tűtartóba helyezve (27. kép 4—5). Hódmezővásárhely-Kopáncs magyar temetőjenek X. századi részéből is került elő hasonló, csont tűtartós sírlelet. A temetőrész — jellege, mellékletei alapján — korban közel áll a mözsi temető idősebb szakaszához.

62 Tettamanti Sarolta a Zalavár községi I. temető tűmeülékletének ismertetésénél utal a sírba helyezett tűnek rontás ellen védő, babonás szerepére.

63 6. Vas szeg A 21. feldúlt, hiányos vázú gyermeksír egyetlen melléklete egy 3,5 cm hosszú, szögletes szárú, kovácsolt vas szeg. Oldalt lapított, széles, lecsapott peremű feje töredezett. A szeg az eredeti helyén maradt jobb láb külső bokacsontja mellett feküdt, attól 10 cm-nyi távolságban, horgas végével kifelé, a sírfal irányába fordítva (40. kép 1). A kardoskúti Árpád-kori temető 3. sírja két nagy vas szegével azonos típus.

64 Tekintve a sír erősen bolygatott voltát és a hiányos csontvázat, a szeg fekvéséből megnyugtató következtetéseket levonni nem lehet. Árpád-kori koporsószeg típus, a sírban azonban nem találtunk semmi egyéb olyan nyomot, amiből koporsóra vagy deszkaalátétre következtetni lehetne. Fennáll itt a sírba helyezett, hegyes végű vas tárgy rontás ellen védő szerepének lehetősége is. 7. Közelebbről meg nem határozható rendeltetésű fémtárgyak a) Vaskarika-töredékek Ilyenek kerültek elő a 24. feldúlt gyermeksír csontmaradványai közül és a 26. női sírból. Utóbbi vázának jobb halántéka felett és jobb könyökhaj lat á40