G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)
Mészáros Gyula: A Mözs-szárazdombi X–XI. századi magyar köznépi temető
az egyszerű „S" végű hajkarika hazánk területén és külföldön egyaránt legkorábban csak a X. század második felében vált használatossá". 36 A kicsiny, vékony „S"-karikák kormeghatározásában mi is ehhez csatlakozunk, valamint Szőke Béla még közelebbi kormeghatározásához, miszerint „a kicsiny, vékony ,S'-karika divatja a Kárpát-medencében a X. század 60-as, 70-es éveiben jelent meg". 37 2. Díszített, nyitott pántgyűrű Az Árpád-kor elejére utalnak a hosszanti bordás (árkolt) és kettős, párhuzamos, sűrűn beütögetett pontsorral díszített nyitott pántgyűrűk. Mindkét gyűrűtípus szerepel a mözsi temetőben. A középső nagy temetőszakasz déli peremén egy feldúlt (86.) és egy bolygatatlan, behajlított jobb alsó karú gyermekváz (55. sír) mellékleteként poncolt-, illetve bordadíszes példány; az északi peremterületen bordadíszes gyűrű az 59. erőteljesen behajlított karú női vázon. A nyújtott karú, 29. sírós női váz gyűrűje pontsoros díszű. A bolygatatlan gyermeksír és a két női sír egyúttal sima, nyitott huzalkarpereccel is szerepel. Végül bordadíszes pántgyűrű töredéke került elő az ugyancsak északi temetőrészben fekvő 89. fegyveres férfisír jobbkezének ujjpercei közül (30. kép 3). A váz mindkét alkarja behajlított. Megállapíthatjuk, hogy a bordadíszes, nyitott pántgyűrű csak behajlított karú, a pontsoros díszű gyűrűtípus pedig nyújtott karú vázaknál szerepel a mözsi temetőben. Szőke Béla szerint is a kora Árpád-korban válnak díszesebbé a honfoglalási korban még egyszerű, sima pántgyűrűk. 38 Tettamanti Sarolta megfigyelése szerint a honfoglaláskori magyar köznépi temetők egyszerű, nyitott pántgyűrűjét „viselték a korai Árpád-korban is... A legkorábbi darabok díszítetlenek. Az Árpádkor elején díszesebbek lesznek". 39 3. Zárt karikagyűrű A mözsi temető anyagában egy sima, díszítetlen, zárt karikagyűrű szerepel: a temető északi peremén fekvő 36. női sír behajlított karú vázáról került elő (28. kép 2). Szőke Béla ezt a gyűrűtípust a kora Árpád-korba sorolja, szerinte „főleg XI— XII. századiak". 40 A 36. sír gyűrűjének kísérőleletei (nyitott sima huzalkarika-pár, vas kés) azonban inkább a X. századra utalnak. 4. Gerezdéit díszű, öntött karikagyűrű, háromszög alakú átmetszettél A mözsi temető egyetlen ilyen példánya a temető legfiatalabb szakaszában a délkeleti, nagysíros, nyújtott karú vázas sírcsoport 26. női sírjában volt (41. kép 1). Egyébként a temetőnek itt található a mellékletekben legszegényebb része. Ez az ékszertípus általában olyan temetőkben található, melyekben a kísérőleletek „S'^karikaj állatfejes zárt karperec, nyitott fonott gyűrű, hegyesedő végű nyitott gyűrű szögletes, vagy kerek átmetszettél (Bácskeresztúr, Bjelo Brdo, Szentes-Szentlászló, Kánvási földek, Csanytelek-Dilitor, PlinySirmánhegy stb.). 4i III. FEGYVEREK Nyílhegyek A mözsi temetőben nyílcsúcsokon kívül más fegyver nem került elő. A hét fegyveres sírban a honfoglaláskori magyar nyílcsúcstípusoknak szinte valamennyi változata felsorakozik. 42 A zömmel deltoid alakú típusváltozatok mel36
