G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Mészáros Gyula: A Mözs-szárazdombi X–XI. századi magyar köznépi temető

lett kiemeljük a ritkának számító, félköríves csúcsvégződésű tuzséri típust

43 (89. sír: 30. kép 5) és a 47. sír kettőshegyű nyílcsúcsát (ilyenek: pl. Karos, Beregszász, Pilin-Sirmánhegy, Szakáihát stb. temetőiben).

44 A nyílhegyek a mözsi sírokban 2 esetben egyesével (30., 47. sír), 4 esetben hármasával feküdtek (39., 41., 44., 89. sír). A 27. sírban talált, egybeoxidálódott nyílhegycsomóból teljes hitelességgel 6 db-ot sikerült kipreparálni. Két nyílhegy pengéin mutatkozó, fölös darabszámú vaslemeztöredékek azonban azt gyaníttatják, hogy a szinte vasröggé rozsdásodott kötegben eredetileg 7 db nyílosúcs volt (24. kép 10—11). A 30. fegyveres sírban serdülő korú leánygyermek feküdt. A nyílcsúcs a jobb alsó lábszár közepe fölött 20 cm-re, keresztben elhelyezve, hegyével kifelé irányítva találtatott a sír földjében. A gyermek-, vagy női sírba helyezett nyílcsúcs nem egyedülálló jelenség honfoglaláskori temetőinkben. A szakcsi, X. századi gyermektemető-maradvány 6. sírjának serdülő korú váza mellett a behajlított jobb kar fölött deltoid alakú, tövises nyílcsúcs feküdt.

45 A tiszaberceli, 27. honfoglaláskori női sírban, a lábszárak között tövises nyílcsúcsot találtak.

46 Bálint Csanád a Szeged-öthalmi honfoglaláskori temető 17. női sírjából jelez nyílcsúcsot.

47 A mözsi temető további hat, fegyveres sírjában a nyílhegyeket az alábbi elrendezésben figyeltük mes (44. kép) : — a 27. férfisír 7 db-ból álló nyílcsomója szoros, kötegszerű elrendezésben, heggyel a koponya felé irányítva feküdt, a jobb medenceszárny szélén; tegeznek nem találtuk nyomát; — a 39. férfisír három nyílcsúcsa a váz jobb oldalánál, kívül feküdt, egy a térd, kettő a behajlított jobb alkar közelében; — a 41. férfisír három nyílcsúcsa a nyaktő alá, a mellkas felső részére került, a hátgerinc vonalával párhuzamosan, hegyükkel a koponya irányába fordítva ; — a 44. zablamellékletes férfisír három nyílhegye elszórtan hevert a bal térden, a jobb -térdkalácson belül és a jobb láb belső bokacsontja felett; — a 47. férfisírban a kettős hegyű nyílosúcs a jobb lábszár fölött 10 cm-re, a sír földjében feküdt, hegyével befelé, a bal térd irányába nézve; — a 89. férfisír három nyílcsúcsa közül kettő a jobb könyökhajlás fölé 15 cm magasra került, szorosan egymás mellé, hegyükkel a földbe szúrva. Mellettük belül feküdt a harmadik példány, csúcsával a kézfejek felé fordítva (8. kép 3). Itt a két nyílnak sírba lőtt jellege volna, de szorosan egymáshoz tapadt helyzetük ennek ellentmond. Magyar temetők esetében László Gyula is kétségbe vonja ezt a szokást.

48 A nyílhegycsomóknak íj és tegez nélkül történt sírbahelyezése az eltemetett személy rangját jelezte.

49 A 30. leánysír és a 47. férfisír vázain a jobb láb felett haránt irányban a sír földjébe fektetett egy-egy nyílcsúcs azonban már nem lehetett rangjelző, hanem inkább bajelhárító vasként szolgálhatott.

50 A nyílhegyek fektetési irányából ítélve, vagy vessző nélkül, vagy kettétört veszszővel kellett azokat a keskeny sírgödörbe helyezni. Lószerszám A fegyverzetnél említjük meg a 44. különálló, fegyveres férfisír lószerszám-mellékletét, mely egyszerű csikózablából, a kantárhoz tartozó vas csa37