G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Mészáros Gyula: A Mözs-szárazdombi X–XI. századi magyar köznépi temető

szemek formája lapított gömb, vagy legömbölyített szélű korong, karika. Menynyiségben a henger alakú típus következik. E három változat a gyöngysorokban vegyesen fordul elő. Az 5. sírban kettős pasztagyöngyszem is akadt. d) Bronz gyöngyszem: A 86. sz. gyernieksír nyitott fülkarikájára korong alakú bronz gyöngyszemet fűztek. A gyöngy külső oldalán (szélén) kettős vonalú zegzugos dísz fut körül. 4. Vas nyaklánc Honfoglaláskori, kora Árpád-kori temetőink ritkább sírmellékletei közé tartozik. A mözsi temetőben a 25. gyermeksír vázának nyakán talált lánc gyöngyszemekhez hasonló, kerek átmetszetű kis vas karikákból áll. Az egyes karikák — az épségben maradt néhány láncszem alapján — nem voltak nyitottak (40. kép 9. ábrájának első, 3 szemes láncdarabja). Hasonló ékszert ismerünk a Székesfehérvár-rádiótelepi. 68 feltárt sírós temető mellékletei, között. A 27. sír vas láncát ugyanolyan típusú, gyöngyszerű szemekből fűzték, mint a mözsi példányét.

29 A temető anyagában sok párhuzamot találunk a mözsi sírleletekével (nyitott karikák, pödrött végű karika, „S"-végű karika, csurgatott díszű gyöngyök, sodrott nyakperec, nyitott huzalkarperec, nyílcsúcsok, kés, csiholó stb.). 5. Hurkos-gajmós, sodrott nyakperec (torques) A mözsi temetőnek mindössze egy gyermeksírjából (79. sír) került elő ennek a jellegzetes kárpátmedencei ékszernek két bronzhuzalból sodrott változata, ráfűzött kicsiny, nyitott, vékony bronzszálakból sodrott karikával (32. kép 1). A hurkos-gajmós, sodrott nyakperec a kicsiny méretű, korai típusú ,,S"karikánál valamivel korábban jelent meg X. századi magyar sírmellékleteink között. Valószínűség szerint a Kárpát-medencében alakult ki.

30 A mözsi példány a korai, vékony huzalú típust képviseli. 6. Sima bronz nyakperec A mözsi temetőből 2 példányt ismerünk. 1 mm-nél alig nagyobb vastagságú bronzhuzalból készült a 35. gyermeksír két-gajmós (nem hurkos!) szerkezetű nyakperece (42. kép 11). Az egyébként nagy alakú, vékony huzalú „S"karikával is datált sír a temető délnyugati, fiatalabb szakaszában feküdt. A másik, hasonló nyakdísz vastag bronzhuzalból való, melynek gajmós végei fokozatosan elvékonyulnak. A 86. gyermeksír egyik mellékleteként került elő (41. kép 10). A sír a temető déli peremére esett. A sima nyakperec megjelenésének ideje egybeesik a hurkos-gajmós, sodrott torques elterjedésével, a X. század második felében.

31 7. Sima vas huzalnyakperec Csak töredékei kerültek elő a vasnyakláncos 25. gyermeksír koponyája alól, illetve a váz jobb válláról (összesen 2 db). Kapcsoló szerkezete ismeretlen maradt (40. kép 6). 8. Nyitott huzalkarperec hegyesedő végekkel A X. századi magyar köznépi temetők egyik jellegzetes és gyakori ékszermelléklete.

32 A Mözs-szárazdombi temető hat gyermek- és öt női sírjában fordult elő, hol egyesével (5 esetben), hol kettesével (6 sírban), köztük 7 alkalommal behajlított karú vázakról (44. kép). A 19. feldúlt női sír esetében sem 34