G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.

Jägergrund, Schuläcker, Ober und Unterbreit, Ratzengräben, Kukurutz, Lamegrund, Ratzenberg, Ratzkirschloch, Steinacker, Hollergräben, Dreersgrund, Gelbfurch, Veikerthal Trettplatzäcker, Waldlos un Brunnlos Äcker. — Die Benennungen der Weingebirge sin: Dreergrundberg Haltersberg, Gelbfurchberg, Vejkerthalberg, Löherberg, Geissberg, Langstrichberg, Kirchhofs, Hohl und Tränkweingärten. Die Benennungen der Wiesen sind: Rohr — Grosse, Kleine, Halterwiesen, — Brünnchesberg, — Dreersgrund, Scholneni, Stersgrund, Krautwiesen, Berglöserwiesen. Die Benennungen der Hutweidetheile sind: Aparthäl, Spatzengipfel, Schäfersthal, Holzthal, Sauloch berg, Linienberg, Kühener, Schaf köpf che, Triebhutweide, Hackenberg, Reitschulberg, hutweide. Die Benennungen der Waldtheile sind Saulocherwald, Wasserlochwald, Fuchsberg, Heuwegwald. Benenung der Gräben und Quellen: Waldbrunngraben, mit vielen kleinen Quellen dann Krabuchengraben mit weniger kleinem Quellen, welche ongefähr auf 200 klfter zusammen gegen Osten einen kleinen Bach bilden, welcher unter dem Namen Graben bekannt ist. Hohlsgraben mit mehreren reinen guten Quellen, welche gegen Süd Westen ganz kleines Bächlein bilden, und von da aus in die Grenze Baranya fliesst. Die Brunnen im Hotter heissen. Saulocher Brunn, Aperthalbrunn, Hasebrunn, Xiliansbrunn, Korzbrunn, Hofmagnesbrunn, Belachsbrunn, Weilersbrunn, Brustanbrunn, Pfarrersbrunn, Steinbrunn, Lebadelbrunn, Alterbrunn, Danielsbrunn. Der Majerhof und Schäferey der Aponnyschen Herrschaft Josephhof früher Saulochfeld. Das Strassenwirtshaus Csokafö. Alle obenbenannte einzelne Theile der Felder, Hutweiden sind Berge und zum Theil auch steile Abdachungen, so wie die Wiesen sumpfig und schlechtes Futter erzeugen. Die Thäler sind sehr enge und durch das Wasser mit ungeheuren Schluchten verunstaltet, so dass der Zutrieb mit dem Vieh von einem Theil zum anderen verunmöglicht ist. Gegeben Mucsfa am l

ten März 1865. Heinrich Tanzriss Richter. MURGA ad 1, — Tolna Megye, Simontornyai járáshoz tartozik, melynek Székhelye Hőgyész. — ad 2, — A községnek más ismeretes neve nincsen. — ad 3, — A községnek tudomásunkkal soha más neve nem volt. ad 4, —A község 1760 év körül telepíttetett le urbáriális lakosság által, a birtokunkban lévő okmányok szerint. ad 5, — Hogy honnan népesittetett, ismeretlen. — ad 6, — A községnek el nevezéséről semmi némü hagyomány vagy okirat nem létez. — ad 7. —A községnek nyugot felé vonuló utczája, „Schlovacken-Gass-nak" neveztetik, melynek ős lakosai kétségen túl tótok voltak; ami az elnémesedett jelenlegi lakosok neveiről is kiderül: u.m: Nóvák, Passarini és Pérdi. Továbbá van a község határán déli részén két magas csúcsos hegy, melyek helyi elnevezéssel „Grosse und kleine Schántz"-nak neveztetnek, a melyekről azonban más nem ismeretes, minthogy mesterségesen összehordott nagy földhalmokból állanak s valaha ellenségnek menhelyül szolgálhattak. — Végre van a község határában egy düllő szöllőhegy, melynek jelenlegi neve is „Rind- Geigeritsch" és ahol még most is a legtöbb bor terem, a mi ismét tótos elnevezése által világos, hogy községünknek ős lakosai tótok voltak, kik jelenleg azonban mindannyian német ajkúak. — Kelt Murgán Áprill l

én 1864. Wagner Endre Peter Weidlein Richter Jegyző. * * * 338