G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.

3. Nem volt a községnek más el nevezése. 4. Mikor emlitetik leg korábban a község azt nem tudhatni először a községet ráczok lakták ref. eklesia 1737 évbe kezdetett és akkor költöztek ide magyarok — Lelkész ur által ki adott czédula szerént. 5. Szomszéd (Tolna) megyebeli községekből. 6. Helynévre nézve leg kissebb irományokat sem találhatunk, csak mindig Medina volt. — 7. Mező vagy legelő dél és északnak fekvő keskeny oldal neveztetik lovatnak hol két mély ut határos azon felyül északnak csicsa hegyi csapás, onnét nap keletről nap nyugotnak nyulo a szameti csárdáig két hegy között legelő mely hegyek több dombokból álnak — azoknak következő vőgy neveik — Mikola völgy — Berek — hideg völgy — ör gatyás kis gatyás Pákozdi — (hol pákozdi nevű familiának földje volt arról neveztetik) tüskés — birkás — nagy cseresnyés kis cseresnyés és a szameti csárda oldal mely nyugotnak néz — itt a medinai szameti csárda — észak felöli oldala a megirt legelő völgynek — vissza felé számitva — széles völgy — ürge völgy — hosszú völgy — pap völgy — hármas völgy — kövér völgyi oldal mely egész a sár dűlőig ki nyúlik van legelő sár dűlői oldal nevű — vagy Nagy hegy alya oldal legelő — pap völgyi legelő — kis hegy alya legelő — alsó pap völgy — első földek dűlő oldala — közép dűlő földek oldala — ezek mind a legelők neveik; — most a szántó földek dűlői megnevezési: Medinai 24 hold szöllő hegyeknél kezdődve következő szántó föld dűlők — kis hegy alya — Nagy hegy alya — alá járó — Csitsa hegy — halomi dűlő egy nagy halomról neveztetik mely 10—12 mértföldre el látható szameti csárdánál ki menő legelő közepén kölesdi határban eredő forrás folya végig ugy a széles völgyben is ered egy forrás. Halmos — első dűlő — közép dűlő — ország útja dűlő — széles dűlő — kis földek dűlő — hosszú dűlő — uras dűlő — sár dűlő — kender föld dűlő — loheres dűlő, — két sár kanális vagy is Siók között fekszik. Az egész határbeli kaszálló. — Ezen Medina község mellett fekszik közel Bordás kápolnai puszta melynek laposa és hegyes földje vagyon mely nagy lapos kis lapos egy része szántó föld más része kaszálló — rétek szinte két Sió között fekszenek. Szöllő hegy van itt a dűlők öreg hegy — vig hegy — uj hegy — Antal hegy, Virág hegy. Medinai határ különössen legelője felette hegyes és kopár, a rét meg lehetős, a Sár vize mentében szöllő hegye igen kevés csak 24 hold. — Kápolnai puszta szép lapos csak szöllő hegye kissé hegyes 280 hold szölleje van. — Kelt Medinán Ápr hó 16" 864 ötvös József jegyző. A medinai helv. hitv. egyház jegyzőkönyve szerént, a helységet kezdetben Ráczok lakták. Az 1737

dik évbe kezdettek ide magyarok költözködni. — Az egyház kezdődött 1765<íik évben, és akkor még csak tanító tarthatásra nyertek engedélyt a magyarok. Lelkész tarthatási engedélyt pedig 1787

ik évbe nyertek. Az első templom 1790

ik évben készült melly fenn állott 1837*5, a mikor egészen ujj, s toronnyal ellátott s a hívek számának megfelelő nagy templom épittetett. Lelkész Ur ki adása Medinán April hó 15: 864. MISZLA 1. pontra. Tolna Megye — Simontornyai járás. 2. „ A Mező Városnak tsak egy neve él, és ez esmeretes ország szerte. 3. „ Hogy a Mező város hajdan máskép neveztetett volna — arra ki sem emlékezik. 4.re Nem tudható. — 5.re 6ra Miszla mező város — nevének eredetéről sem köztudomásbol sem hagyományból mit sem lehet tudni, irott okmányok pedig nintsenek. 7

r

e A mező város határában vannak különbféle elnevezésű helyek, úgy mint Szöllök — Öreghegy — Ujj hegy — Badatson, — Parraghegy — Szent Egyház hegy — Pál hegy — János hegy — Kazalos, fejszés, Darány völgy Sóós völgy — Bíbor hegy — Kishegy — Szántó földek Vadalmás, — puszta de334