G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.

rék, — Sós part, Ökör állás, — Szötzi állás — erős lap, — szénégető — rácz kút — Csárda — Ágnes hegy — Csicser hegy — Bagó völgy — borsó kert — Áldomás hegy. — Erdők Kis Cser, — Ölfás, lapostser, Róka lyuk, Cseszkó gödör — Jáger Gunyhó. — Rétek Szerentse rét — lapos rét, Szénégetői rét, forrási rét, Szittyó. — Mezők Miszla völgy — Badits — Farkas oldal, — Szilasi oldal — Öreg Matskás — kis Matskás — boza Gyertyános — Virág halála, — Ezen nevezetek azomban semmi különös jelentőséggel nem birnak. — MÖZS Ad Nm. 1. Tolnamegye Szegzárdi kerület vagy központi Járás, — Tanulmány alapítványi Szegzárdi Uradalom. 2. Községnek — élő neve országszerte Mőzs. 3. Mézpuszta, Méhészpuszta ; Méz ; Mezd ; Mosd ; Mesch ; Moss ; Mos — tót és német kiejtéssel; végre, magyarossan Mőzs. 4. Legkorábban emlitetik mint puszta 1668—85ig — a mikor még Faisz, Bogyiszlő s. a. t. helységeket haszonbérben birta a Kalocsai érsekség; innét: Széchényi Györgv Egri-püspök, s titularis kalocsai érseknek, ki egyúttal az adót is itt szedte; — a Budai basa, a levél cimét igy irja: Széchényi Györgynek, Krisztus papjának, német császár barátjának — az ebattának. Később, a török kiküszöbölése után 1686. alakult kezdetessen Faluvá. 5. A tótok ide származtak Nyitra megyéből legtöbben, — kevesebb számban Trencsénből — (ma már beszélnek különbség nélkül, magyarul és németül is) — utánnok a németek Schwarzwald; Würtenberg, Franconia, Thüringia, Bamberg, Walsberg, Donauesching; és Bajorországból s. a. t. azok N. Leopold alatt — emezek I. József, és III Károly alatt. 6. Mézpusztának állitatnék I Béla idejéből, mint kinek kedves helye lévén Szegzárd; legitt közelében Villá-ja volt légyen; mások szerint pedig — annak idejénen, a Szegzárdon székelő Mezzed-basátol vette légyen elnevezését „Mezzedpuszta"; — ha a név kiejtéssel járó accentust vesszük — akkor Méz pusztát hiszünk, az előidőbSl;— ha pedig Mezzed, Mesd, Mosd nevezéssel járó d betűt követjük akkor: az elnevezés és utóbbkoru; — egyébbiránt mind a két elnevezés valószinű. 7. A határbeli Topographiai nevek: 1. Falutér — Ortsried. 2. Falukörüli-legelő — Ortsried. 3. Előtörés — Vorderneurisz szántóföld. 4. Tolnaiuti legelő. 5. Utótörés Hinterneurisz szántóföld. 6. Cseri dűlő — Rauschwald, egykori cseri erdőről. 7. Dombos dűlő — Hügl acker 8. Legelő-dülő — Haidacker 9. Közép dűlő — Mittgrund " 10. Országút feletti, — Oberestrassen " 11. Kajmádi határ melletti legelő; — alias- pörös, mint pörrel nyert legelő. — 12. Vereskereszti dűlő — Rothekreutz äcker, az elvonuló országút mellett lévő veres keresztről. — . 13. Doroghi utra-dülő — Dorogher Strassen, äcker a Doroghra vezető utrol. 14. Róka dűlő — Fuchsloch acker — a Rókáktol. 15. Szegzárdi utra-dülő. Szegzárdestrassenacker a Szegzárdi utrol. 16. Országúti dűlő — Strassen äcker. 17. Kapszeg, és kapszeg feletti-legelő; valamikor nádas, bozótos — szegletben forduló — a duna árjával egykor vizenyős lapály, most kaszáló, legelő: quasi viz kapó szeglet. 18. lesei erdei szántóföld — egykor erdő (urdmi). 19. lesei szántóföld (községi) népszáj szerint, ezen dűlő közelében, a fehér víz feletti magasb parton, hol katlan idomú hézagokban — néha házi edény cserepek találtatnak: volt légyen lese falu, melly nevet azomban értelmezni nem tudok; mások szerint Ó-Mözs; — legmagasb pont Cataster jelvénnyel. 20.lesei rétek. 335