G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.
kövek belső oldalán volt, miből kihozhatni, hogy a 16 ik században elpusztíttatott templomhoz szintén elpusztult templom kövei is használtattak. — 1560-tol fogva helvét hitvallású magyarok Madocsa község lakosi. 7. A község határában sok nevek fordulnak elő u: m: ad 7. Kőhordó hát, melyen hordattak a dunán oda szállított kövek a roppant nagy épületekhez. — Szentallya: — ezen helyen apró épületek maradványi voltak, csak kevéssel ezelőtt is láthatók — Kápolnatér közel a dunához. — Paloztava. — Két akol alja. — Béka rikató. — Béka máj. — Körtvéjj. — Porong. —' Széleshát. — Miklahát. — Kerek gaz. — Dongóhát. — Vaskuhát. — Ürgehát. — Kormó. — Vaj dáné. — Fokfarka. — Kerek holt duna. — Nagy indó. — Ágoston tó. — Bika hát. — Csehrekesze. — Pilistó. — Ispántola. — Móritzhát. — Tőhát. — Rátzhát. — Nagyvölgyeleje. — Madocsa határát keletről s délről a Duna vize mossa, — nyugoti határát a Kömlődi, éjszaki határát pedig a Hüllői Község, — vagy puszta földje érinti. — Kelt Madocsán Martius 30án 1865. Névery Ádám jegyző Tartzal János Biró Bán István Esküdt Törjék Mihály Esküdt Pál János Esküdt MÁZA lör Tolna megye, dunántúli kerület, völgységi járás. 2or A községnek egyedül csak a fenntebbi neve él, és ismeretes országszerte. 3 ro A községnek hajdani más elnevezésére nézve semmi nyom nem találtatik, se mondaképpen nem emlégettetik — egyedül régi pecsétje gyanitatja, hogy hajdan vagy városnak, vagy valami mencsvárnak kelletett itt létezni, mivel a pecséten M. V. betűk vannak bevésve — de évszáma nincsen, melyet mintegy 40 év előtt a község megváltoztatni kivánt, de az akkori főszolgabíró Magyari Kossá Sámuel régiségénél fogva — nem engedte. 4 ei ~ A községnek legkorábbi említése ki nem tűnik. Legrégiebb okmány a püspöki látogatás (Visita) mely gróf Nesselrode pécsi püspök idejében 1721k évben Behuf pécsi kanonok tartott. Ezen okmányban előfordul, hogy Bertalan nevű pécsi püspök Mázát 1235 t)en azon költségek fejében, melyekbe Nápolyba tett utazása került, a hová a királytol mint követ küldve volt Második András király leányának eljegyzése alkalmával — nyerte. 172iben Mázában 43. pár magyar Kath: és 6. pár refor: volt — német egy se, —• azonban most már körül belől felét teszi a népesség számának. 5<5r Honnan népesíttetett be, a Catholikusokra nézve adat nem találtatik, a reformátusok a közel tőszomszéd Váralja községből — a németek pedig különbféle közel fekvő helységekből települtek meg. 6° r A név eredetére nézve adat nem szereztethetett. 7 re A helység határában következő topograhiai nevek fordulnak elő: Mező, — e név alatt szántóföldek értetnek az itteni táj szokása szerint, — dűlők: csuhosi — mivel a dűlőnek aljában hajdan sok csuhi, — vagy csuhé — fű termett, — közép dűlő — mivel középpen fekszik, — Alsó öreg darab dűlő — mivel a kimért földrészek — a két már megnevezett dülőkbeni földeknél nagyobbak, — Almafa dűlő — hajdan ezen dűlőben egy terebélyes vadalmafa állott — melytől nevét vette, — Györei dűlő — a györei szomszéd község határánál kezdődik, azért györei dűlőnek neveztetik, Györei közép dűlő, — mivel a most emiitett györei dűlő után fekszik, — Szilfa dűlő — hajdan egy nagy Szilva állott a dűlőben melytől nyerte nevét, — felső öreg darab dűlő, — a többi eddig megnevezett dűlök felett éjszakra fekvésétől vette „felső" — és nagyobbak a földek a többieknél, — „öreg darab" nevét. — Derékra dűlő; ezen dűlő az országútra dűl, melyet a köznép tájszokásnál fogva dereknek nevez — veszi eredetét, l s ° Német dűlő; egyedül német ajkú lakosok bírják, és a Váraljai szomszéd község határánál 332
