G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.

tiszta búzát termő szántóföld, éjszaki része meredek kis hegycsúcson végződik, itt a völgyben mely aláfelé nyullik egy kis csergedező forrású árok vezettetik s rajta egy vizes malom áll mely szinte „Okrádnak" neveztetik, ezen érintett malomtol lefelé mintegy 500 ölnyire van a községnek 2 kerekű vizi malma de ez már nyer a másik lejtőn is Muti puszta felöl egy kis forrás csergedező patakot ezen malma a községnek a községtől mintegy 150 ölnyire esik, hogy nevezetét honnan nyerte nem tudható. Továbbá szántóföld része szinte van „Ireghi uti" nevezett alatt ismeretes, ennek fekvése kevéssé oldallás és lejtős, de szinte jó búza termő föld vegyület ollyan mint -az Okrádié, kidül a Megyesi pusztai határhoz hol a határt a Konyiból Ireghbe vezető s szép hárs fákkal ellátott ország ut képezi, — hihető hogy nevezetét az emiitett ireghi uttol nyerte. Végre van szántóföld Szöllősi és Gyertyánosi név alatt ismeretes, ennek fekvése többnyire lejtős hegy s völgyekből áll a talaj sem oly jó mint a fentebbieké mert jobb részint vörös agyagos, azért nincs is oly jó búza termése, határos a keleti részén Paari községgel, északi részén az urasági Megyesi pusztával — hihető miképp hajdanában erdő lévén sok tői és gyertyán fák termése után nyerhette nevét. Rétek „Falu allyai és Bozóti" név alatt ismeretesek ezen rétek mind a falu körül a község éjszaki részén húzódik le a Paari határig — végig, menve a reguláit koppány csatorna ezen rétek régente mind nádas berek és bozót lévén teli szárnyas vadakkal s mintegy 30 évekkel ezelőtt a Koppány vize regulátioja után nyerte jelenlegi természeti tulajdonságát s minthogy ezen Koppány csatorna tavaszi időszakokban a hó elmosadáskor és sok essőzéskor kiszokott önteni, tehát igen bő takarmány menyiséget szokott nyújtani. hegellő részünk „Inoka" név alatt ismeretes nagyobb része róna kevés hegy völgy fekvéssel bír szelid jó de kevés fü termést nyújt, határos nyugot és dél felöl kocsolai községgel, kelet felöl pedig Sági urasági pusztával, ezen legelő részen a lapon kis csergedező patakon szinte 2 vizi malom létezik neveik inokai malmok — neve eredete nem. tudatik. Erdők: „Gyertyánosi" név alatt ismertes azon része, mely nyugat felöl az urasági erdővel, dél felöl a kocsolai határral, kelet felöl pedig a Sági urasági erdővel — nagyobb része kivágatot, és legelőül használtatik, hihető miképp az ezen erdő részbe sok gyertyán fák lehettek, neve eredetét innend nyerte. Továbbá „Zöldviz" név alatt ismeretes azon része az erdőnek mely az urasági Zöld vizi erdővel határos fiatal vágású erdő, neve eredetét onnand vehette, hogy az ezen erdőrészben van egy kis kupola melyben viz szokott lenni és mint álló viz a nap heve miatt rajta bizonyos hártya forma van, melynek zöld szine látszik. Szöllők: összves területe 250 hold, 4 táblából állanak, fekvésük kelet és nyugat, talajra nézve vörösses sárga agyag bort termely kielégitő menyiségben, de savanyus izü és nem állandó, — szomszédos az Értényiek által birt Eledényi nevezetű szöllőheggyel — fekvésére nézve kevéssé emelkedett hegy és völgyből áll. Nem áll bizonyos elnevezés alatt, csak 1, 2, 3, és 4 Táblai nevek alatt neveztetnek. Forrás patakaink közt a kissebb csergedező ereken tul mellyeknek elnevezéseik nincsenek megemlítendő a Koppány vize, mely Koppány falunál Somogy megyében veszi nagyszerű forrását, ez a határunkon végig a falu mellett s végéig húzódva réteinken keresztül mén Pari községnek, s Herczeg Eszterházi Pál Majsai nagyszerű pusztájánál ömlik bele a Kapós vizibe, ezen folyó viz szélessége hol 1, hol 2 ölet is tesz szélességben, — nevezetét nyerhette a Koppány falutol. — Kut: községünk határában a Zöldvizi erdő szélen van egy kutunk mely nevezetes „Szentkút" nevezet alatt ismeretes, ezen kis kutacska köböl kirakva van ugy fölötte egy boltív áll köböl ugy, hogy az esső bele ne eshessen, ellátva szent képpel ennek oly terjedelmes bő forrása van, hogy bárminemű száraz időben is tele vancsordultig s szüntelen csergedez ki belőle a friss hideg kristáltiszta viz, ez oly régi hagyomány lehet, hogy a legéltessebb emberek is már ezen mód ismerték, s alifásaik szerént még régi elődeik is arról emlékeztek, miképp már hajdanta sz:kut lévén nyavalások, bénák, betegek, vakok messze földről látogatták s egész bucsu járással járultak ezen kúthoz áhítatos tisztelettel, s azon monda él felőle hogy vakok és bénák vize megivásától meggyógyultak — még a mai napig is zarándokolnak ide s búcsújárás tartatik, hogy mikor keletkezett, s mi325