G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.

mikor lett felszentelve, arról senki sem emlékszik oly régiség, fekvésére nézve is regényes helyen áll, elöl sík legelő mezőség, hátul mindjárt mellette erdőség ahol is vándor megkeresői árnyas menyhelyet nyernek — a kut vize szomjúság enyhítésére is frissesége és kitűnő jó könnyű itala által érdekes, a helybeliek által már magában e miatt is látogattatik. Ezen szentkút előtt álló régi fa kereszt az idő viszontagságai miatt kidűlvén, a múlt évben 863-ban emeltetett egy új, mellet múlt évben nagy ünnepélyességgel szenteltek fel. Kertek. A községben lévő kertek érdekeire vonatkozva semmi nevezetesség nem létezik. Sőt annyira pangásba van a gyümölcs tenyésztése, hogy tán az egész falu kertjeiben összesen nincs 100 db gyümölts fa — leginkább gabna és loher termeilésre használtatnak; 1848 előtt igen gyümöltsös kertek lévén, de azon évben a borzasztó nagyszerű tűzvész okozta szerentsétlenség még a fákat sem kímélvén, azolta hanyatlásba indult a gyümölts termesztés és tenyésztés. Kelt Konyiban April 17én 864 a község nevében Borsitzkij János községi hites jegyző KÖLESD Adatok Kölesd mezőváros s határáról, a Hazai Helynevek gyűjtése és összeirásához; összeállítva a közlött mintábani kérdő pontokrai feleletek rendében. 1° pontra Kölesd m.város fekszik Magyarország Tolna megyében Simontornyai járásban, melynek jelenlegi Székhelye Hogy ész. E terület más különös elnevezéssel nem bír. 2

ik pontra Kölesd mvárosnak csak ezen egy elnevezése él — s ismeretes helybeli s országszertei elterjedéssel. 3

ik pontra Kölesd mváros tudomás szerint hajdan is csak annak neveztetett — igy találván a meglevő legrégibb irományok s petséteken annak leírását. 4ik 5

ik pontra: Kölesd községnek alakulása okmányilag 1700 körül történtnek beprobálható — oralis traditio szerint azonban régebbi is, mert a kölesdi Ref. Egyház Anyakönyveiben de anno 1782 érintetik, miszerint Kölesd már 1720

ban rendezett egyházi község volt. Ugyan ezen anyakönyvek jegyzik már akkoron mint régi traditiot, hogy Kölesdnek első megszállása Ráczok által történt még a Kurutz világban, de ezen Rácz Colonia a kurutz háborúban elpusztitatván — ismét puszta lett. Ezen Traditiot igazolni látszik némileg azon körülmény, hogy Kölesd mváros közepette van egy kis halom, mely még mái napig is „Rácztemetőnek" neveztetik, mely halomból még most is ásatnak ki csontok, koponyák s. a. t. A másodízbeni megszállás s mimődoni megszállásról ugyan a fentemlített egyház levéltárában lévő 3 rendbeli az akkori földes uraság s jobbágyság közt 1722, 1728 és 1732t>en létesült szerződések tesznek bizonyságot, u. i. a kurutz háborúnak megszűnte után bizonyos Gróf Mercy de Argentan az uralkodóháztol pro piis meritis a Hőgyészi uradalmat nyervén — és minthogy Kölesd szinte azon uradalomhoz tartozott — ezen gróf népesité Kölesd határát Simontornyárol és Sanbékról (fehérmegye) hívott lakossokkal s ezen colonizalt lakosokkal köté fentemiitett 3 rendbeli szerződést. Kölesdnek Sambékről történt népesítését igazolni látszik azon körülmény, hogy egy legrégibb utczája máig is Zsámbék utczának neveztetik. — Fenthivatkozott 3 szerződés azon körülményt is tudatják, hogy azon idő szerint Tolna megyének nem Szegzárd hanem Simontornya volt székhelye — ott történvén azoknak megyeileg való megerősítésök. — Ugyan ezen másodízbeni telepítés első éveiben történtnek állítatik azon anekdota, hogy a telepítő grófnak azon intézett kérdésére, hogy mimódon lehetne legrövidebb idő alatt telepíteni egy hamar gyarapuló községet? Egy öreg NDoroghi ember azon javaslatot adá, hogy egy egy helyre tisztán s ugyanazon vallásut kell szállítani. Nevezett telepítő községeiben csere által telyesíté is ezt, de most mégis már 12/20 Ref, 2/20 Ág. 1/20 RCath és izr. a lakossága. 326