G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Mészáros Gyula: A Mözs-szárazdombi X–XI. századi magyar köznépi temető

baj-, rontáselhárító szerepben kerültek a halott mellé. Végül megemlítjük az egyetlen, szórvány éremleletet, amely előkerülési körülményeinél fogva a hiteles sírmellékletek közé nem sorolható (férfi váz lábfejei fölötti földrétegből, szórvány „S"-karika társaságában). A rnözsi temető legkorábbi sírjaira utaló mellékletek: I. RUHADÍSZEK 1. Veret (4. kép 3, 12. kép 1, 20. kép 5). Korai honfoglaláskori stílushagyományokat őriz az 1. női sír palmettaszerű, áttört díszű bronzverete. Előkerülési helyéből következtetve a lábbelit díszíthette. Fekvő X alakban egymást metsző plasztikus bordazatával, pajzs alakú kiképzésével a Hampel által közölt Puszta-bukovai

12 és a Malaja-rayikovai (Perm környéki)

13 veretek csoportjába tartozik (4. kép 1—2). Ezekhez csatlakozik a pilinyi sírmező három, hasonló típusú vereté (ugyancsak Hampel ismertetésében: Taf. 334. 17—19), melyek szorosan Malaja-Rayikova veretének típuskörébe tartoznak. (Perm vidéke a 7. szd-i finn-ugor őshaza területére esik). 2. Rozetta alakú dísz (29. kép 4) A 9. női sírban, a két vállcsúcs között, a nyaktő körül 16 darab ilyen ékítmény helyezkedett el (14. kép). A ruházat szegélyének díszítésére szolgáló préselt ezüst rozetta, honfoglaláskori eredetű.

14 Ritkán még előfordul a XI. századi magyar temetők sírmellékletei között is, így a kérpusztai temető anyagában, vagy Szentes-Szentlászló XI. századi temetőjének néhány sírjában.

15 3 Csat (39. kép 11) A 87. gyermeksír koponyája bal halántéka mellett kicsiny, tövis nélküli bronzcsat feküdt, másodlagos felhasználásban. A bronz csatkarikák pajzs nélküli változata. Típusa — tégla alakban kiugró, oldalt átlyukasztott tövisfoglalványával — a késő avarkorban gyökeredzik (lásd a Fenék pusztai leletekben).

16 4. Tömör füles gomb (23. kép 3) Rendszerint a nyaktájon található. Honfoglaláskori, elsősorban női sírjaink egyik jeDegzetes kísérője.

17 A niözsi temető 61. gyermeksírjának vázán az állcsúcs alatt feküdt, mint a halotti ing egyetlen gombja. Anyaga bronz. Ólom változata — eloxidálódott állapotban — a 9. női sír vázának bal vállcsúcsán feküdt (29. kép 7.) László Gyula rekonstrukciója szerint a honfoglaláskori magyar női ing a váll felett kapcsolódott, egy gombbal.

18 II. ÉKSZEREK A. Korai típusú ékszerek 1. Sima, nyitott karika A Mözs-szárazdombi temető leggyakrabban előforduló ékszermelléklete. Férfiak, nők, gyermekek viselték. Huszonhárom sírból hol egyesével, hol párosával került elő, rendszerint a halánték tájékáról. Ez a vékony bronzhuzalból készült, nyitott karika magyar honfoglaláskori temetőink sírleleteire jellemző.

19 Legkorábbi ékszereink közé tartozik. Szőke Béla szerint az „S"-karika 31