G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Mészáros Gyula: A Mözs-szárazdombi X–XI. századi magyar köznépi temető

divatja szorította ki őket.

20 Kiss Attila a sima, nyitott karika és a fülbevaló elterjedését a halimbai temetőnek azon a részén észlelte, ahol a behajlított karú vázak feküdtek. Ugyanakkor megfigyelte, hogy „a behajlított karral történt temetkezésiek zöme a korai szakasz sírjait jellemzi".

21 Az egyik végén hegyes, másik végén egyenesen levágott, vékony huzalkarikát B. Mikes K. — helyesen — a fülbevalók sorába iktatja.

22 Ilyen típusú fülkarifca került elő Mözs 1. női sírja koponyájának jobb oldaláról (20. kép 1), a 30., serdülő korú leánysír vázának koponyája alól (22. kép 1), végül a 86. gyermeksírból, a függőre fűzött kis pántkarikával (41. kép 11). Mindkét végén kihegyezett, körte alakú fülbevaló került elő az 55. gyermeksír vázának tarkója alól (33. kép 10). A fülbevalónak ez utóbbi csoportjába kell sorolnunk a 41. fegyveres férfisír ovális alakú, vékony, mindkét végén hegyes ezüst függőjét is (38. kép 2). A feltűnően kicsiny méretű, inkább kisgyermek sírmellékletei közé illő ékszernek férfi sírmellékletként történt előfordulására X—

XI. századi temetőinkben szokatlan jelenség. Erőszakosan szétnyitott állapotánál fogva (két végének egymástól való távolsága: 8 mm) nem is gondolhatunk fülbevalóként történt alkalmazására, hanem — másodlagos felhasználásban — hajfonatszorító karika szerepét tölthette be. Annál is inkább erre kell következtetnünk, mivel a párjaként szereplő második karika nem fülbevaló, hanem pödrött végű hajkarika. (Végül még egy variáció lehetséges: az ékszer szórványként került a férfisír földjébe.) Megjegyezni kívánjuk még, hogy az olyan vékonysácj n karikák, mint amilyenek a mözsi temető 3., 5., 7., 35., 57., 59. és 70. gyermekilletve női sírjaiból kerültek elő, szerintünk éppúgy betölthették a hajkarika, mint a fülbevaló szerepét. (E kor csüngődíszes fülbevalóinál sem követelmény a kihegyezett karikavégződés.) 2. Pödrött végű karika Ez az ékszertípus általában úgy ismert, mint kizárólag gyermek- és női ékszer. A Mözs-szárazdombi temetőnek viszont két női sírján kívül még három férfisírban is találtunk pödrött végű karikát. Az alábbi 5 sír tartalmazott ilyen mellékletet : A 9. gazdag (ezüst rozettás) női sír, a karikára fűzött kis bronzgyönggyel (29. kép 1) a jobb halántékon; a 39. fegyveres (3 nyilas, 1 késmellékletes) férfisír: a bal halántékon (31. kép 1) ; a 41. férfisír (3 nyilas, 1 késmellékletes): a bal halántékon (38. kép 3); az 50. női sír: a koponya jobb oldalán (33. kép 3); a 89. fegyveres (3 nyilas, 1 késmellékletes) férfisír: a jobb fültőnél (30. kép 1). Szőke Béla szerint „ez az ékszer a magyarság körében alakult ki" és a XI. század elején szűnt meg.

23 3. Gyöngy A mözsi temető anyagában már nemcsak egyesével vagy párosával fordulnak elő gyöngyszemek (pl. a 40., 82., 84. sírokban), ahogy ez a X. századi temetőkben szokásos, hanem több esetben 3—9 gyönggyel, sőt, egy sírban 42 szemből álló gyöngysorral is találkozunk.

24 Gyöngymelléklet a temető 12 sírjából került elő. Ezek közül 11 gyermek, 1 női sír. :::l