G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.
resztények számára a pusztán keresztül vezető ut mellett egy Krisztus képét ábrázoló fakeresztet emelt. — Elnevezések l ör A fentebb elősorolt puszták ugyan csak a 7* pontban megnevezett Gindly Rudolf ur ősétől Gindly Balázstól veszi elnevezését, — miután ez a jelenleg 8. földbirtokos urak tulajdonául feljegyzett puszták, mind azon egy t: i: a Gindlycsaládból származnak. — 2or A község két féle név alatt fordul elő, egyszer Gindlycsalád község, másszor mint Gindly puszta. 3 0r E községnek hajdan semmi más elnevezése nem volt, az illető puszták saját birtokosai nevéről neveztettek. 4 er A község 1848 és 49 ik évi forradalom után a magyarországi községek szervezése alkalmával emlitetik mint adózó község legkorábban — ugyan ekkor kapta a legrégibb birtokos nevétől Gindlycsalád adó község elnevezését. — 5 ör A község csak is az illető pusztákoni cselédség által nyerte és jelenleg is nyeri népesitését. — Végre. 6 0r Az egész Gindlycsalád község körítve van — Tolna, — Kölesd mvárosok, Kajdacs község, Paks m város, Duna Szent György, Gerjen, és Fadd községek által. Legközelebbi posta állomások Tolna, Szegzárd, és Nagy Dorogh, ugy Gőzhajó állomások Paks é s Tolna, — legközelebbi vaspályák Mohács, Pécs és Fejérvár. Gindlycsalád adóközségben az összes lélek szám 1422. Vallásukra nézve RC. Reform: és Ágostai hitvallásuak — a nyelv kizárólag magyar. Kelt Szedresen Martius 25 é " 1865. Laky Ferencz Gindlycsalád község jegyzője. GÖRBÖ-BELECSKA Feleletek a túlsó laponi kérdésekre. lőre A község fekszik a Dunántúli kerületben, Tolnavármegyében, Simontornyai járásban, — hivatali Székhely: Hőgyész mváros. A község két részre oszlik, úgy mint: „Görbő" és ettől 3/4 órai távolságra „Belecska" — melly utóbbinak régebbi, vagyis eredeti neve „Belez" — különvéve mind egyik népesített puszta. 2ikra A községnek jelenleg csupán egy neve ismeretes, t. i. „Görbőbelecska" a községnek első részét magyarok és izraeliták, utóbbi részét pedig nagyobb részben németek (evangvallásuak) kissebb részben magyarok lakják. 3ikra Amint már az l ő pont alatt kitétetett. 4ikre A két népesített puszta 1850. évben alakult adóközséggé, részént közbirtokos, részént taxalista lakosokat foglalván magában. 5ikre Hogy a község honnét népesíttetett, — nem tudatik. 6ikra Semmit. 7ikre Az egyes dűlők nevei: Picsord, dinnyés, — mindkettő homokos vegyületü szántóföld és kaszállóból áll —, Előhegy, Tuhutum, Liliomhegy és Remetehegy, ezek szőlőskertek, — melly utóbbinak neve onnét ered; mivel hajdanában itt remetelakás volt; s egy kijavított kápolna jelenleg is létezik, mellynek közelében a hegyoldalban egy forráskút létezik, s ez időben is „Szentkút" nevet visel, továbbá Hajagos, Cseh, Mártony, Mucsi, Kettős — melly utóbbinak nagy része futóhomok — és Pörös — mintegyik szőllőt, legelőt és erdőt foglal magában, — valamint Alsó belecska, Felső belecska, akolrét, szántóföldekkel és bozóti kaszálókkal. A község keletről: a kis Gyánti szőllőhegy, délről: Miszla mváros é s Hidegkút falu, nyugotról: Bogaras és Marczinczai puszták, valamint Pinczehely mváros, éjszakról pedig Gyánt pusztával határos; mégis azon megjegyzéssel: hogy Bogaras, Marczincza és Pinczehely határai folytában Görbőbelecska határát — nagyobb részt a Kapós folyó képezi — melly innét éjszak felé — 1 óra távolságra, a Némedi határban a Sió folyóval egyesül. Görbőbelecska, Mart 31én 1864. Tatay József Paur György jegyző bird 20* 307
