G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.

GRÁBOCZ Tekéntetes Magyar Akadémiai Tag Ur! Van szerencsém Tettes Úrral e következendőket tudatni, u. m. Grábocz, községe — Tolna megyében — a Völgységi Járáshoz tartozik, Bonyhád Mvárossához, hol az illető T. Megyei Tisztviselő Urak laknak. Grábocznak külön elnevezése nintsen — ugy hirlik, hogy ezelőtt régenten Grábovácznak hivták — miután G. N. e. Ráczok lakták, jelenleg a Kamaráé — Szegzárdi Uradalomhoz tartozik. Itt laknak 500. RC: Németek és 115. G. N. e. lelkek, — van RC: Lelkész-Tanittó és egy G. N. e. Szerb Zárda, — Szép Templommal, — hogy mikor emlitetik legkorábban s honnan népesitett a község, nem tudatik, — hallomás szerint ez előtt Ráczok lakták — a Németek a körül fekvő helységekből származtak ide. — A községben előforduló Topograhiai nevek; e következők u. m. Szántóföldek: Alt Grábocz, Lange grund, Kalvarienberg, Mühlberg, Csvieszthal, Szöllök: Alt Grábocz, Küsch — Hinter Abster, Rétek: Milovácz, Alt Grábocz, Lange grund, — Erdők: Milovacz — Szegzárder. Van nevezetesen Szántóföld 823. hold Rétek 169. — Szöllök 103. — Legelő 171. — Erdő 990. — Inprod. 63. hold A legközelebb fekvő mvárosok 1 1/2 órányi Bonyhád, 1 1/2 Szegzárd — 2. órányira Báttaszék fekszik. — A szomszéd falvak Szálka 1/2 óra, — Börzsönyi puszta 1/2 ora Ladomány 1/2 óra. Különös jelentékes és érdekes Tárgyak nintsenek községünk határában, mi felveendő volna. Grábocz 1864ik év. April 10

e alázatos szolgái. Jakob Schroth Richter Johan Kistitz Johan Guberth Geschworenen GYÖNK 1. Gyönk község: eredeti neve Gyönk, és más elnevezése soha nem volt, ide tartozik még a határral összekapcsolva, Szabatony és Gerenyás nevezetű két puszta. 2. Ezen község fekszik Tolna megyei Simontornyai járásban, a Megye Székhelye Szegzárd és van a Sopronyi kerületben. 3. A községet Magyarok és Németek lakják, legelsőbben is a Magyarok szálfák meg 1713ik évben, é

s későbben a Németek 1722

ik évben jöttek ide: — A Magyarok Magyarország külömbféle helyeiről, de különössen kezdetben egyszerre Veszprém Megyéből Csootról 13. család jött ide, a református németek leginkább Heszszen Casselbol, az evangélikusok pedig Német országnak több tartományaiból származtak. 4. A község határában levő Szöllőhegyek, erdők, rétek és szántóföldek a telekkönyvben a következő topographiai nevek alatt vannak beigtatva, u. m. 308 I. Szöllőhegyek 1. Kis Ködmen hegy 2. Ör Ködmenhegy 3. Üveghegy 4. Öreghegy 5. Irtáshegy 6. Magyarhegy 7. Somhegy 8. Berbuhahegy 9. Újhegy II. Rétek 1. Kertallya 2. Alsó Forrásvölgy 3. Felső Forrásvölgy 4. Kútvölgy III. Erdők 1. öregerdő 2. Szabatonyi erdő 3. Gerenyási erdő