G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Mészáros Gyula: A Mözs-szárazdombi X–XI. századi magyar köznépi temető

A második csoport a 19 sírós nyugati szakasz, magányosan álló fegyveres, lószerszámos (44. sz.) sírjával, amelyet a többi 18 sír patkó alakban övez körül (lásd: 45. térkép). A 19 sír közül 9 melléklet nélküli. A legkisebb sírszámú harmadik, délkeleti temetőrész feltűnően nagyméretű sírgödreivel alkot különálló csoportot, három nyújtott felnőtt és négy bolygatott gyermekvázzal. A 7 sír közül 4 melléklet nélküli, három pedig szegényes mellékletű. A mözsi sírmező térképe sokban emlékeztet a Hódmezővásárhely-kopáncsi temető elrendezésére. A sírcsoportokat szétválasztó üres sáv itt is egy korábbi gazdagabb és egy fiatalabb, mellékletekben szegényebb szakaszra osztja a temetőt.

10 A fiatalabb részt ennél is Salamon dénárja és nagyméretű „S"-karikák datálják. A mözsi temető mellékletes sírjaiban többek között olyan ékszeranyagot találunk, amelyek egy része a magyar honfoglaláskori sírokban jelenik meg először, de viseletük a X. század végén, vagy a XI. század elején megszűnik (sima nyitott bronzkarikák, hegyesedő végű, nyitott huzalkarpereoek, sima nyitott pántgyűrűk, pajzs alakú áttört veret, rozetta alakú ruhadíszek, tömör füles gomb, csorgatott díszű gyöngy, egymást keresztező vonalú rátéttel, betétes gyöngy, általában az üveg- és pasztagyöngyök változatai, pödrött végű hajkarika). Más részük, mint a kicsiny, vékony „S"-karika, sodrott nyakperec, egy szál huzalból készük, gajmós szerkezetű, sima nyakperec, a poncolt és bordázott díszű, nyitott pántgyűrűk, a kicsiny, hegyezett végű fülbevalók a X. század utolsó harmadából indulnak, s jórészt átnyúlnak a XI. századba is. Végül néhány olyan ékszerrel is találkozunk, amelyek már a X. század végén, vagy a XI. század elején készülhettek, legalább is akkor váltak általános divattá. Ilyenek a 35. és a 40. sír nagyméretű, vastagabb huzalú „S"karikája, a 44. sír földjében talált hasonló ékszer, azután a temető két legkésőbbi ékszertípusa: a 26. női sír bjelobrdoi típusú, gerezdéit díszű, tömör bronzkarikagyűrűje és a 82. gyermeksír csiszolt ametisztgyöngyöt utánzó, hosszúkás kék üveggyöngye. Ugyanakkor teljesen hiányoznak a mözsi temető sírmellékletanyagából azok a főleg női ékszerváltozatok, amelyek népes, soros XI. századi köznépi temetőink jellegzetes sírmellékletei: a vastag huzalú „S"-karikák, állatfejes, nyitott karperec, lezárt végű, sodrott karperec, kerek átmetszetű, hegyesedő végű nyitott gyűrűk, fonott, nyitott gyűrűk, s — az egyetlen szórvány Salamon-dénár kivételével — az Árpád-házi királyok érmei. Korai köznépi magyar temetőink ékszereinek vizsgálatával kapcsolatban fontos megfigyelése Szőke Bélának, hogy rendszerint együtt fordulnak elő az egyszerű, nyitott pántgyűrűk, egyszerű nyitott haj- vagy fülbevaló karikák, hegyesedő végű, kerek átmetszetű nyitott karperecek, ritkábban: sodrott karperecek, s 2 db tömör füles gomb".

11 Ez a megállapítás teljes mértékben helytálló a mözsi temető legkorábbi (középső) szakaszának ékszeres sírjai esetében. A sírmellékletek vizsgálata A Mözs-szárazdombi temető sírmellékletei ruhadíszekre, ékszerekre, fegyverekre és használati tárgyakra tagozódnak. A két utóbbi mellékletcsoporton belül számolnunk kell néhány olyan tárggyal is, amelyek babonás célzattal, 30