G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.

kettyés, öreg hát, Sárkány hát, Hattyás (Hattyus), Partalja, Bagó (bagoly), Bognár hát, — Keserű Pálé (Pálé alatt vízzel borított lapány értetik), Török rétje; — A dunai erek nevei: öreg fok, Csapó Fok, Geczi fok, Lábvágó fok, Görbe fok. öreg ér, és Börhés Gödör. — A belső földek alsó része nagyobbrészt szántóföldnek használtatik, és a helyi elnevezések következők: Partalja, Hódos, Gerjenhát, Irtás, és Vajka, ez utóbbinak déli része, mely emelkedettebb „Dombor" (hol jelenleg gőzhajó állomás van, és ugyanott vannak a faddi és tolnai malmok elhelyezve). — Az erek nevei: Fekete fok, Balogh Ádám fok, fütyör fok (a viz sebes folyásáról), Malomrév Pálé, — Gyilkos fok (sok vizbe hálás folytán), Zúgó, Határ fok, Nagy Jankó fok, Méhes fok, Kőtó, Szarvas fok, Folyó szakadás, Barcsi fok, Sas Gödör, Gatyaveti fok, Pöszefok, Rajna fok, Asszonyfok (előbb a nők fürdőhelye), Szalmahíd fok, és Nagy Ökör palé. A szakadások általában szakadásnak neveztetnek, közelebbi meg jel élésük a velök kapcsolatban levő helyiség elnevezésétől függ. — Továbbá vannak elnevezések, mint: berek, nádlás, malát, rekettyés, füzes, jegenyés, s, a. t. — valamint puszta, Csárda s. a. t. Megjegyeztetvén még, hogy a község Tolna mváros, Gerjen és Duna Sz: György falvak és a Tengeliczi puszták között fekszik, van benne kerekszámba véve 800. ház, és felül 5000. lakoson, kik közül 2/3 rész rom. kath. 1/3 rész ref. — de mind magyar és mint egy 240. lélek zsidó. — A lakosság fő foglalkozása a dohány termelés, megterem évenként 5—6 ezer mázsa nagyobbrészt jó és finom minőségű dohány, de ha a termesztés korlátozva nem volna legalább is 10000 mázsára rárugna az évi termés, — a helybelyi és a környékbeli dohány beváltására van állandóan egy csk. raktár. — A Duna mintegy 30. év előtt még a község mellett folyó volt, de átvágások által más irányt nyervén, most a falu alatt csak az úgynevezett holt Duna van. A községhez tartozik még Hencse puszta, melynek leírása külön ivén van. — Faddon 1864. május 27

én Krisztinkovich János Beda Josef Biro jegyző FELSŐ NANA Tekintetes Főbíró Ur! 374 sz. rendelete mellett érkezett, a helynevek gyűjtésére kiadott, kérdésekre van szerencsém következőleg válaszolni: 1. Tolna Vármegye Simontornyai járásában van községünk. — Neve: 2. Felső Nana. — 3. Nem volt e községnek más neve, s máskép nem is íratott soha. 4. Mikor említtetik legkorábban? Nem tudni. 5. Népesittetett : Würtenbergából. 6. Nevét vette, egy e határban régebben létezett s elpusztult Rácz községtől, mely elpusztult községnek helye, egy völgy, lakosaink által még ma is Alt Nana (Ó Nana) névvel neveztetik, — e község elpusztulásáról mit sem tudni, — és a mostani eredetiről csak mondják, hogy az előtt mintegy 120 évvel keletkezett. 7. A község határában topographiai névvel, csak fent nevezett Alt Nanaer thai (Ó Nánai völgy) — az onnan elpusztított község nevétől — és a Murgai határ mellett létező hegy „Szállás kipfel" bir, mely utóbbi név szinte ismeretlen. Kelt Felső Nánán April 13án 1864. Georg Garison (?) Richter * * * í. Tolna vármegye, Simontornyai járás. 2. Felső Nana. — 3. Nem volt e községnek más neve, s máskép nem is íratott. 4. Nem tudni. 5. Népesittetett Würtenberg-ből. 303