G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.
6. Nevét vett,e egy a határban létezett Rácz-községtől, melynek helye — egy völgy — lakosaink által még ma is Alt-Nána névvel neveztetik. — 7. A község határában előforduló többi topographiai nevek a következők: Schulthal, — Stoffelsberg, — Krautgärten, — Zehens-aecker, — Halbestrick-acker, — Kleine Berglöser — Grosse Berglöser, — Varsader-Grund, — Tormáserberg, — Langgewand, — Mittelgewand, — Heide-aecker, — Milchberg, — Medinaerweg, — Gemeindegrund, — Ziegelofen, — Kleine Aecker, Slovakenthal, — Langewiesen Ae~ cker, — Gestütthäuserweg, — Nagy Tormás-puszta, — Raiczengipfel, — Schurkengipfel, — Kardonengründl, — Judenthal, — Pattlanerberg, — Brunnenthal, — Merczi-brinnen, — Wengels-wiesen, — Gestütthäuserwiesen, — Gros-kétyerhöh, — Kleinkétyerhöh, — Dorf-Weingärten, — Szállásgipfel, — Rohrwiesen, — Murgaer-Wiesen, — Altnaner Wiesen, Langeheide, — Altnaner hanftal, — Hirsenaecker, — Altnanerkopf, — Kleine Wiesen aecker, — Krumgewand, — Kleinthal, — Hohlaecker, — Herrschaftsthal, — Wald-aecker. — Fentebbi helynevek közül a Varsádergrund nevét onnan vette, mivel a varsádi, — a Tormáserberg mivel a kis Tormási határ mellett van. A Medinaer Weg pedig onnan, mivel az egy éppen a Medinai határfelé menő út melletti szántóföldekre van alkalmazva. A Grosz- és klein kétyerhöh, a kétyi, a Murgaer wiesen a Murgai határra dűlnek, — mély tisztelettel maradván Felső Nánán Dec. 4 én 1865. Glöckner jegyző Heinrich Birkenstock Richter. FELSŐ NYÉK 1. Tolna megye Dombóvári járása. 2. A község neve Felső Nyék mindkét neve a községnek országszerte ismeretes, 3. A községnek tudomásunk szerént más elnevezése nem volt. 4. A község legkorábban említtetik 1514 ik évről. 5. Főméltóságu Herczeg Batthijányi Fülöp Horhi pusztájából népesittetett. 6. A név eredetéről mi tudomás sincs. 7. A község három részből áll, egy része újsornak neveztetik, a másik része hegyes és medres voltánál fogva Buga Völgynek neveztetik. A harmadiknak nincs semmi különös elnevezése. — Bonta, belső telkek északra fekvő hegyoldaluk. — Várhegy, magas kerek hegyes legelő. — Csápor, hegyes völgye s legelő. — Pete-diós hegyes legelő. — Hegyhát, szántóföld kisebb hegyoldalokban. — Farkasház, róna szántóföld. Ugyan farkasház lapályos rét, közte folyik alá délnek farkasházi folyó. — Szabad föld, szántóföld rétpotlás fejébe. — Kétkortefai dűlő, róna szántóföld. — Hosszú sürüi dűlő, szántóföld. — Kutfejes kisházasok szántóföldje, részint lapályos, részint hegyoldalon fekszik. — Ugyan kutfejes telkes róna szántó föld. — Kolláti dűlő lapályos szántóföld Főméltóságu Herczeg Batthijány Fülöp Kólát nevű pusztája szomszédságában. — Felső mező lapályos róna szántó föld. — Kenderföld, kenderföldek a község keleti részén. — Hidvégi útra dűlő róna, szántóföld. Loher földeki dűlő szántóföld csekélyebb hegyoldalban. — Poszka legelőből feltört szántó föld. — Szöllö hegy also és felső hegy, közép hegy ugy őrhegy mind hegyes völgyes jo bor termő. Várhegy alja lapályos és hegyoldalban fekvő rét. — Horhi szinte lapályos és hegyoldalban fekvő rét közte folyik egy folyó Totkeszi szomszéd községből a mi Felső Nyék községünkben malmot hajt. A község szomszédoltatik Északról Somogy Megyei Város Hidvég községgel. Nyugotrul Totkeszi Tolna megyei községgel. — Délnyugotról az úgynevezett Fürgedi pusztához tartozó Kis Gubarczi szöllö heggyel. — Délrül Főméltóságu Batthyányi Fülöp Horhi pusztájával. — Keletről ugyan annak Külfürgedi pusztájával. — Végre Északkeletről mégis annak Kolláti pusztájával. — Felső Nyék Ápril 18án 864. Virág Jósef jegyző által. 304
