G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.
quarum libet conditionem jn domum suam irruere, et transire res et bona sigillando obtinere, et eundem captivare praesummat, modo aliquali tamquam in sancto Caemeterio defensus securus permaneat, de aliis omnibus collectis dationibus calumniis et servitiis eximimus et praecipimus fore esse liberos, et in eadem libertate frui et gaudere perennaliter in filias filiorum et haeredum per haeredes pacifice et quiete utendum et perfruendum. (Cod. Dipl. T. 10. 6.) Helynevek! Fadd községből Tolna megyéből. — 1. Tolna megye (külön elnevezés nincs) — duna-földvári járás, — 2M A községnek csak ezen egy elnevezése „Fadd" ismeretes, 's más nyelvre nem forditatik át. — 3. Hogy volt e a községnek valamikor más elnevezése arról bizonyos tudomás nincsen, jóllehet a korosabb emberek azt állitják, hogy a mostani falu hely éjszaki szomszédságában levő térségen, mely Parcson-nak neveztetik 's szántóföldeknek használtatik, lett volna hajdan a falu illetőleg város, minthogy az ide mellékelt és a Győr-Sz: Mártoni levéltárból szerzett adatokból az tűnik ki, hogy a török uralom előtt Fadd szabadalmas város volt, de hogy időközben volt e más elnevezése vagy nem, azt kipuhatolni nem sikerült; hogy azonban a török előtti régebbi időben nem a mostani helyen volt a helység, azt bizonyitja azon körülmény is, hogy a mostani faluhelyen régi építkezésnek nyomai nincsenek, ellenben a fentemiitett Parcson nevű téren most is találtatnak fel régi építkezési nyomok. — 4. Emlékezettől óta a község mindig Faddnak neveztetik, hogy azonban mely időtől fogva keletkezett ezen elnevezés, nem tudatik, mivel az 1757 iki nagy tűzvész alkalmával minden irományok elenyésztek. — 5. Eredetileg ős magyar faj lakta a községet, azonban megfogyván számuk a török uralom alatt, utóbb különféle vidékről telepedtek itt le magyarok, valamint nagy számmal tótok is, a felső megyékből, de ezek csak hamar elmagyarosodtak, 's most már egyedül szláv hangzású neveik után következtethető csak, hogy szláv faj által lakott vidékről származtak ,de. — 6. A helység nevének eredetéről mi bizonyosat sem tudhatni ha csak abol nem következtethető, mivel hajdan rengeteg erdőségek által volt környezve, — 's rajtaütés alkalmával a nép mindenét elhagyva a rengetegbe menekült „fádat hadd ott" — ilyféle közmondás némi változatossággal most is fennáll „faddot kapkodd" vagy „faddot hadd ott". — 7. A helyi elnevezések következők: Az utczák nevei: Felvég, Öreg utcza, Alvég, Rajna (egy dunai ér által körülövedzve mely Rajnának neveztetik), Békatokaj (posványos hely), Mészárszék utcza, Somos (hajdan sok somfával biró erdő rész), Uj utcza, Tasnád, Burgundia (a czigányok lakhelye), Kis-tolnai utcza, Zsák utcza (csak egyik végén van bejárás), Hosszú tolnai utcza, Ürge utcza, Kis-köz, Nagy-köz vagy régi temető utcza, Czigány utcza, Kurta utcza. — A községi határ két főrészre oszlik u m : a. A magasabb fekvésű és homokos talajú úgynevezett „külső földre" és b. Az alantabb fekvő vagy is a Duna árjának kitéve levő térségre az úgynevezett „Belső földre" — ez utóbbi ismét „felső" máskép rét, — és „alsó" máskép erdei részre. — A külső földek nagyobbrészt szántóföldek és következő helyi elnevezéssel birnak: Parcson, Magyalos, Sáska vár, Seges hegy, Daruhegy, Galambhegy, Kokashegy, Sánczi föld, vágott cser, Bodzás, Hosszú homok (homok gödrök), Cser (hajdan erdő most legelő) ezen földek közül azonban a tagositás következtében a volt jobbágyi birtokok számokkal l tő1 17ig jelzett dűlőkre vannak felosztva, az urasági részek pedig majorokra ezen név alatt „Magyalos". — A belső földekből a felső részen az elnevezések következők, s ezen földek részben szántóföld, rét vagy legelő gyanánt használtatnak: — Túl-a-fok (a helységtől egy dunai ér az úgynevezett öreg fok nyugotti ága által választva) máskép kecske sziget, (hajdan kecskék legeltetésére használtatott), — Fok mellék, — Tormás, — Kengyeles köze, — Pánczél hát, — Zsombékos, — Szőr re302
