G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Mészáros Gyula: A Mözs-szárazdombi X–XI. századi magyar köznépi temető

1. A 44. zablamellékletes, fegyveres férfisír koponyája mögött 10 cm-re, a sír fenekén kicsiny termetű kutya (puli?) combcsontja feküdt

6 (15. kép, 25. kép 5). 2. A 64. csecsemősír aránylag túlméretezett túl hosszúra nyújtott gödrét pedig éppen a beletemetett kutyacsontok indokolják. A koponya mögött 28 cm-re feküdt a kutya egyik mellső lábának teljes csontozata, szoros anatómiai összefüggésben. A lábfej a sírgödör északnyugati falának irányába mutatott (17. kép). Kutyatemetkezéssel többször találkozunk X. századi magyar temetőinkben. Bálint Csanád két dolgozatában is foglalkozik teljes vázú és részleges (feldarabolt) kutyatemetkezéssel, külön kutyasírok előfordulásával. így a jánosszállási leletben kettévágott kutya fél csontváza feküdt egy kerek alaprajzú gödörben.

7 Detkés-Vízfogó X—

XI. századi temetőjében három eltemetett kutyakoponyát figyeltek meg. A Hódmezővásárhely-kopáncsi, X. századi I. sz. temetőben a kutyacsontok az emberi lábaknál voltak. Nagyhalász-Kiszomborhegy három sírjában az emberi koponyától jobbra voltak elhelyezve kutyacsontok. Bálint utal még Kóka, Jósa, Nagyhegyes-Mikelapos és Pilin-Leshegy X. századi temetőinek kutyacsontos emberi sírjaira. Egy-egy magában álló kutyacsontnak a sírba, halott mellé történt helyezésével kapcsolatban, annak esetleges gyógyító erejébe vetett babonás hitre is gondolhatunk. László Gyula idézett művében

8 hivatkozik a csuvasoknak kutyacsont felhasználásával történő babonás gyógyítási eljárására Munkácsi Bernát és Magnitzkij nyomán: „ ... A fejen nőtt kelések gyógyítására kutyafejből való csontot vesznek elő, ezzel megérinti a ráolvasó a kelést..." A honfoglaláskori magyar sírokban található állati csontok betegség ellen védő szerepére mutatott rá Dienes István.

9 A temető sírjainak nemek szerinti megoszlása A Mözs-iszárazdombi 86 feltárt, 3 esetben pedig helyrajzilag rögzített sírjának nemek szerinti tagozódása az alábbi képet mutatja: csecsemősír: 6, gyermek: 42 (a 6. sz. szétrombolt sírt a kiszórt gyermekcsontok alapján soroltuk ide), serdülő korú: 4, nő: 24 (közöttük a 19. sír, a megtalált női ékszermelléklet alapján), férfi: 12, megsemmisült sír: 1 (feltehetően felnőtté a 13. sírhely). Összesen: 89 sír. Mellékletes sírok nemek szerinti megoszlása: Csecsemő: 1 (kutyacsontok); gyermek: 22, serdülő korú: 3 (a 11. sírban csak oxidnyomok!), nő: 17, férfi: 7. összesen: 50 sír. Melléklet nélküli sírok: Csecsemő: 5, gyermek: 20, serdülő: 1, nő: 7, férfi: 5; megsemmisült, ismeretlen nemű: 1 sír. Összesen: 39 sír. Mellékletes sírok megoszlása a temető területén Amint fentebb láttuk, a mözsi sírmező helyrajzilag és részben sírtípus tekintetében hármas tagozódású. Ez a hármas osztódás tükröződik a sírmellékletek mennyiségét és korát illetően is. A zömében aránylag gazdag női és gyermeksírokból álló, legnagyobb sírszámú középső sírmező 63 sírral szerepel. Egyúttal ez a temetőrész tartalmazza a sírmező legkorábbi típusú mellékletekkel felszerelt sírjait is. 29